Adatbázist készít a megyeszékhely templomairól a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár

- A templomok megszentelt területek, ugyanakkor kulturális, művészeti és történelmi szempontból is kitüntetett helyek. Bemutatásuk mindannyiunkat gazdagít. Építészeti remekművek, amelyekben műalkotások találhatók. Azok révén a családok személyes múltja is újraéledhet. Emiatt is örülünk, hogy lehetőségünk nyílik az adattár elkészítésére, amely kutatható dokumentumokat tartalmaz majd és a templomok jelenlegi állapotának felmérésére is módunk van, így az is része lesz az adatbázisnak, mit tudtunk általuk kincsként megőrizni – mondta el Takáts István érseki helynök, a főegyházmegyei levéltár főigazgatója.

Egy online felületet alakítanak ki, amelyen mindenki számára könnyen kereshető és elérhető módon megtalálhatóvá válnak a városban és Budapesten található közgyűjteményekben őrzött, a veszprémi római katolikus templomok történetére vonatkozó legfontosabb források. A feltárt adatokat, információkat honlapon teszik közzé, amelyet folyamatosan bővítenek. Emellett szervezett tematikus séták során – már júniusban nyolc alkalommal – és egy diákoknak szóló rajzpályázat révén kívánják azokat, az értéklistát a szélesebb közönséggel megismertetni – derült ki Karlinszky Balázs levéltári igazgató szavaiból. A projektet 2022 tavaszán zárják le és azt tervezik, hogy 2023-ra, amikor Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lesz, telefonos applikáció is készül az adatbázis alapján. Így akár a várban sétáló turisták azonnal különleges tájékoztatáshoz juthatnak az általuk épp megcsodált templomokról.

A harminchárom veszprémi római katolikus templom adatbázisában szerepelnek majd olyan nagyobb épületek, mint a székesegyház és például a Szent Margit templom, kisebbek is, mint a veszprémi várban található Gizella-kápolna, amely előtt a sajtótájékoztatót megtartották. Olyan régiek is, mint például a Szent György kápolna, amelyről XI. századi adatok is fellelhetők, és olyan újak is, mint a Cholnoky-lakótelepen épült.

Az épületek zöme, amelyeket a projekt során vizsgálnak, védett műemlék. Azonban Veszprémre vonatkozóan régészeti topográfia a megyei múzeum munkájaként korábban csak 1959-ben jelent meg, s korlátozott levéltári forrásra támaszkodott és nem tartalmazhatta az utóbbi évtizedek kutatási eredményeit. Az egyházmegyei levéltár most elkezdte feldolgozni a gyűjteményében lévő építéstörténeti vonatkozású iratokat, részben a terv- és fotóanyagot is. Kapacitásai függvényében tölti fel azokat internetes felületére. Megkezdték a fontosabb forrásokra alapozó tanulmányok közzétételét is. Mindennek egységes szempontrendszer szerinti feldolgozása, korszerű rendszerbe rendezése hiánypótló feladat.