A zirci kollégistákat is foglalkoztatja a járvány

A hosszú kényszerszünet után a napokban érkeztek vissza a tanulók, mintegy negyvenöten, tájékoztatott Gecsei Judit, a kollégium vezetéséért felelős oktató.

– A létszámunk fele a szeptemberinek, ugyanis 12 végzősünk van, emellett majdnem egy teljes évfolyam tanulói döntöttek úgy, bejárósok lesznek, vagy online vesznek részt az oktatásban, mert tartanak attól, hogy közösségben nagyobb a járvány terjedésének kockázata. Szigorúan betartjuk a járványügyi intézkedéseket, 2-3 fős szobákban helyezzük el a diákokat, fokozottan figyelünk a tisztaságra, a helyiségek fertőtlenítésére, a kézfertőtlenítő, a maszk kötelező használatára. Közösségi helyiségeinket, a játék-, a konditermet nem használjuk, szakköreink számát minimalizáltuk, sportszakköreink foglalkozásait szabadtéren tartjuk meg – ismertette a kollégiumvezető.

Elmondta, a kollégisták körében mindennapos téma a járvány, az oltás, a hét hónapos online tanulás, ezekről sokat beszélgetnek velük a csoportvezetők. Most újra meg kell tanulniuk visszarázódni a közösségi élet mindennapjaiba. A tavaly szeptemberben kezdő kilencedik évfolyamosok éppen belerázódtak volna a kollégista létbe, megismerve a szabályrendszert, amikor ki kellett költözniük. Most kezdődhet újra a folyamat elölről. Nem könnyű ez nekik és nevelőiknek sem. Bár a csoportfoglalkozásokat online megtartották, ez kevésbé volt hatékony, részben, mert az iskolai feladatok lekötötték a tanulók energiáját, másrészt sokan úgy vélekedtek, ők most nem kollégisták, nem terhelhetők délutáni elfoglaltságokkal. A diákok közül sokan igénylik az oltást. Cseresznyés Anna 16 éves, Ménfőcsanakon lakik, a Regulyban eladó szakmát tanul. Úgy véli, ez mindenkinek a maga felelősségteljes döntése.

– A környezetemben sok tini nem él a lehetőséggel, nem is érdekli őket a járvány. Mi együtt élünk az idős mamámmal, részben azért oltattam be magam, meg hogy szabadon tudjak mindenhová menni, nem akarok egész nyáron otthon ülni. Volt covidos a családban, a keresztanyám átesett a fertőzésen. Odafigyelek a védekezésre, a szakmai gyakorlaton a boltban kesztyűben dolgozok, gyakran kezet mosok, fertőtlenítek, otthon is, ha jönnek hozzám, maszkban vagyunk, mindent lefertőtlenítek, miután elmentek. Az online oktatást rosszul éltem meg, sokat rontottam – mondta a fiatal lány.

Szennyai Zalán Gyulakesziről jelentkezett a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Technikum és AMI-ba, művészetis diák, 17 éves.

– A családban volt vírusos, a keresztszüleim megfertőződtek, de átvészelték. A családtagjaim is már megkapták az oltást. Az a tapasztalatom a baráti körömben, hogy sokuk szülei, bár ők beoltatták magukat, gyermekeiknek nem engedik, mert bizalmatlanok. Van olyan ismerősöm is, aki úgy gondolkodik, nincs szüksége a vakcinára, eddig is megvolt nélküle, én igényeltem. Engem főként az motivált, hogy nyáron, szabadon mozoghassak a barátaimmal. A távoktatást lelkileg nagyon rosszul éltem meg. Bár a jegyeim sokkal jobbak lettek, a kontaktbeszélgetések hiánya, az, hogy nem találkoztam emberekkel, a barátaimmal, nagyon meglátszott rajtam, most, hogy visszajöttem az iskolába, három mondatot nem tudtam egymás után elmondani szemtől szembe – mesélte a fiatalember.

Gecsei Judit mindkét oltást megkapta már.

– A problémát abban látom, hogy sok az ellentétes információ az oltásról, ez sokakat elbizonytalanít. Amúgy is van az emberekben egyfajta félelem, ha ehhez álhírek társulnak, az még inkább visszatartó erő. Oltáspárti vagyok, azt gondolom, ha ez egy lehetőség arra, hogy megállítsuk a vírust és visszatérhessünk a normális életünkhöz, ezzel élni kell. Ami engem még motivált, a szüleim 60 év felettiek, krónikus betegségük van, elkapták a vírust, kórházba kerültek – haláleset is történt a családomban – őket is védeni szerettem volna. A kollégiumban is fontos, hogy biztonságban tudjam magam, a kollégáimat és a tanulókat is. Fontos volt az is, hogy nyugodt lelkiismerettel tudjak találkozni súlyos szívbeteg keresztlányommal. A diákjainknál viszont ugyanazt a megosztottságot érzem, azt az információhiányt, amit a felnőtteknél. Fele-fele az arány, akik beoltatják magukat, de vannak, akik úgy vélik, ők a kivételek, a sérthetetlenek, akiken nem győz a vírus. Amikor azonban megtapasztalják saját környezetükben, a családban a bajt, személyes érintettségük lesz, azonnal megváltozik a véleményük – osztotta meg véleményét Gecsei Judit.