2021.03.17. 07:00
Tudományos és innovációs parkot hoz létre közösen a MOL és a Pannon Egyetem
A körforgásos gazdaságra fókuszáló tudományos és innovációs parkot hoz létre közösen a MOL és a Pannon Egyetem. A mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztés keretében világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúra jön létre Nagykanizsán és Veszprémben.
A nagykanizsai innovációs park látványterve
Forrás: ITM
A MOL és a Pannon Egyetem által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Zrt. (Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park) célja, hogy a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve a körforgásos gazdaság európai innovációs és kutatóközpontját építsék fel.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája az egyes ágazatok és vállalataik fejlesztéséhez érdemben hozzájáruló, központi tudásipari szereplőkként számol a felsőoktatási intézményekkel.
– Szándékaink szerint a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer alapvetően a hazai egyetemek köré épül fel, ennek érdekében erősíteni kell vállalati kapcsolataikat, részben erre szolgálnak az országszerte létesülő science parkok. A körforgásos gazdaság fejlesztése a tiszta Magyarország és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv több intézkedésével is támogatott törekvés – mondta el Palkovics László.
Világi Oszkár, a MOL- csoport Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója elmondta, a MOL frissített, „2030+ Shape Tomorrow” stratégiájának egyik alappillére, hogy kulcsszereplők legyenek a régió alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságában. Ezt a célt támogatja, hogy Nagykanizsán a jövő tudásbázisát teremtik meg, amelynek egyik legfőbb feladata a körforgásos gazdaságban elengedhetetlen szerepet játszó hulladékfeldolgozási és újrahasznosítási technológiák kifejlesztése lesz.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szerint a MOL és a Pannon Egyetem között már több mint hét évtizede fennálló, eddig is számos jelentős innovációs eredményt hozó kutatás-fejlesztési együttműködésük ezzel a kezdeményezéssel szintet lép.
– Fókusza ráadásul a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, az emberi tevékenységek természetre gyakorolt káros hatásainak tudatos mérséklése, a környezetterhelés csökkentése, az értékes erőforrások megőrzése a jövő generációi számára. Reményeim szerint mindez a régió gazdaságát, elismertségét, az itt élők boldogulását is támogatja – tette hozzá Gelencsér András rektor.
A projektcég Nagykanizsán a tervek szerint 18 ezer négyzetméteren építi fel a kutatóintézet új létesítményeit, Veszprémben további, KFI-tevékenységet támogató beruházásokat valósít meg.