Jelentős változások előtt állnak kereskedők, vásárlók, hogy ne forogjon annyi készpénz

Régi, jól bevált szokásainkat szinte lehetetlenség leépíteni, jó példa erre a készpénzhasználat. Gyakorlatilag ki kell tekerni a kezünkből, jobbnál jobb ajánlatokkal és kedvezményekkel. A jegybank tanulmánya szerint jelenleg mintegy 112 ezer, a valóságban is létező üzletben és közel 15 ezer webáruházban lehet kártyával is fizetni az országban, de mi, magyarok kitartunk, így a felmérés szerint valamennyi regisztrált kiskereskedelmi és vendéglátóipari vásárlás 75 százaléka készpénzzel történik.

A forgalom egynegyedét bonyolítjuk csupán bankkártyával, illetve más, azonnali fizetési megoldásokkal.

Ez a szám meglehetősen alacsony, különösen annak fényében, hogy a modern és biztonságos fizetési módok népszerűsége jelentősen emelkedett a járvány kezdete után, így el lehet képzelni, milyen alacsony volt a kártyahasználat korábban.

Le kell szedni a „Csak készpénzzel” táblát.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy jelenleg kereskedők tízezrei jelzik táblával vagy akár egy kézzel írott papírlappal, hogy bankkártyás fizetésre nincs mód az üzletben, így gyakran azok sem tudnak a modern megoldás nyújtotta lehetőségekkel élni, akik szeretnének. Várhatóan nagy lökést ad a készpénzről való átállásnak az a tény, hogy a kormány áprilisi döntésének megfelelően januártól minden online pénztárgépet használó vállalkozásnak kötelező lesz valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítania vevői számára, kereskedelmi szektortól függetlenül.

Ha mindegyik kereskedő és szolgáltató betartja a szabályt, és beszerzi az elektronikus fizetéshez elengedhetetlen technikai eszközöket, úgy akár 60 ezer új kártyaelfogadó vállalkozás lép be a körbe.

Tovább színesíti a képet az idén márciusban útjára induló, banki átutalással teljesülő azonnali fizetés térhódítása, melyet kifejezetten a kisebb összegű vásárlásokhoz ajánlanak a szakemberek. Ezek egyre elfogadottabb lehetőségek, és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokban, mint például a fizetési kérelmekben vagy a QR-kódokat is használó fizetési megoldásokban, egyre többen látnak fantáziát.

A két elektronikus fizetési megoldás a szakemberek szerint nem konkurenciája egymásnak, inkább valahogy kiegészítik egymást a piacon. A statisztikák szerint ugyanis az utalások száma egyre emelkedik, ám ez a kártyahasználati számokon nem igazán mutatkozik meg.

A kártyával könnyebb többet költeni…

A legfontosabb, hogy a két elektronikus fizetési mód, bármennyire is költségekkel jár a kereskedőknek, jó üzletpolitika mellett meg is térül. Elég csak arra gondolni, amit mi magunk szintén tapasztalunk saját magunkon, hogy az, aki kártyával fizet, vagy aki egy online áruházban dobál a virtuális kosárba, szinte kivétel nélkül többet költ, mint amikor készpénzes vásárlóként lép a fizikailag is megjelenő, illetve létező kasszához.

A másik oldalon úgy jelentkeznek a költségek az eladók számára, hogy a POS-terminálok után, az árbevételtől függően, ezer–ötezer forint havi díjat és egy transzparens, illetve fenntartható, három részből álló kártyaelfogadási díjat kell fizetni.

Az egyik az interchange díj, vagyis érthetőbben bankközi jutalék. A másik a rendszerdíj, mely a legdrágább tranzakció esetében 10 ezer forint vásárlás után hozzávetőlegesen 21 forint. Ezeket a nemzetközi kártyatársaságok határozzák meg. A harmadik díjtétel a kereskedői díj. Ebben benne foglaltatik a tranzakciót terhelő egyéb banki költség, például a tranzakció-feldolgozási, vala­mint a kockázati költség és persze a bank haszna is.

Megnéztük az előnyöket és a költségeket, de van még egy fontos vetülete az elektronikus vásárlásnak, ez pedig az, hogy ez a fizetési mód teljesen járványbiztos, és fizikailag is sokkal biztonságosabb, mint a készpénzes vásárlás.

Netes fizetés egyel több biztosítékkal

Másra is fel kell készülni az év végéig, ugyanis a bankok az ügyfél-hitelesítést is erősítik. Ennek megfelelően 2021. január 1-jétől már minden bankkártyabirtokosnak mindennapi valóság lesz az új rendszer. Attól a naptól kezdve az Európai Unión belüli internetes kereskedőknek és szolgáltatóknak kötelező lesz erős ügyfél-hitelesítést alkalmazniuk a bankkártyás vásárlásoknál.

Magyarország piacvezető bankjánál már hetekkel ezelőtt be is vezették az új, még biztonságosabb rendszert. November másodikán volt az indulás, melynek értelmében az erősebb ügyfél-hitelesítés érdekében a bankkártyabirtokosoknak a korábbinál több lépésben kell igazolniuk, hogy valóban ők az internetes vásárláshoz használni kívánt kártya birtokosai. Így tehát már nem elég tudni a kártya számát és a hátoldalon feltüntetett kódot ahhoz, hogy meg lehessen rendelni valamit a netről.

Van, ahol már most bevezették

Az új szabályozás természetesen a bankok ügyfeleit, illetve azok adatait védi. Kezdetben még csak azok találkozhatnak többlépcsős azonosítással, akiknek be lett állítva az internetes biztonságikód-szolgáltatás, vagyis vásárláskor egy SMS-ben kapott kóddal hagyják jóvá a fizetést.

A többlépcsős azonosításnál három beépíthető lehetőség is van. Lehet egy információ, amelyet csak a kártyabirtokos ismerhet, például jelszó vagy számsor: így hiába lopják el, mondjuk, a telefonunkat és próbálják használni az arra érkező SMS-t, a pluszjelszót csak mi tudjuk. De nemcsak egy számsor lehet a harmadik hitelesítő adata, hanem akár a kártyabirtokos valamelyik biometrikus azonosítója, például az ujjlenyomata is.