2020.09.29. 11:00
Nőtt a nemesfémek iránti kereslet, pedig most sokba kerülnek
Krízishelyzetben mindig megnő az arany és az ezüst iránti kereslet, emiatt meg is emelkedik az áruk. Most a koronavírusjárvány van ilyen hatással a nemesfémekre. Régi beidegződésből adódik ez: tudjuk, hogy ezeket az értékeket még akár háború idején is értékesíteni lehet. De a félelem mellett észérvek is szólnak a befektetési céllal vásárlók szándékai mellett.
Fotó: Antikexpo
- Meredeken megemelkedett az arany ára a járványveszély hatására és ebből adódóan az ékszereké is nőtt, hiszen azokban alapanyagként használják fel. A drágulás következtében viszont a nemesfémtartalmú ékszerek iránt csökkent a kereslet. Ezeket ugyanis dekorációs céllal veszik meg jellemzően, azért, hogy alkalmanként viseljék, és az ilyen célú vásárlások elhalaszthatók olyan időszakra, amikor kedvezőbbek az árak – mondta el Németh István ékszerbecsüs, aki régiségkereskedelemmel is foglalkozik és rögtön hozzátette: az antik ékszerek iránt azonban megmaradt az érdeklődés, ugyan nem is emelkedett.
Ezek piacát kevésbé befolyásolják átmeneti hatások, mivel száz-százötven éves gyűrűkből, fülbevalókból kevesebb van, ritkaságukból adódik értékességük.
Más a helyzet az úgynevezett befektetési arany esetében, ami lehet érme vagy kisebb lapocska, rúd, amiből egy, kettő, öt, és tíz grammos, egy kilós is vásárolható. Sőt, a gyártók már olyat is készítenek, amelyből, mint a táblás csokoládéból, letörhető egy-egy szelet, így nem csak egészben, kisebb részletekben is értékesítheti, aki pénzzé akarja tenni.
- Jött a vírus, és a befektetési arany ára hirtelen megugrott, viszont az ezüsté csak mintegy egy hónappal ezelőtt kezdett emelkedni. De az is szép magasságokba jutott – fogalmazott szakértőnk.
Példaként megemlítette, hogy egy gramm tizennégy karátos törtarany, azaz sérült ékszerből származó, újrafeldolgozásra beolvasztható arany értéke már kicsit több mint tízezer forint.
Pár éve ennyi volt a törtaranyból készült ékszer grammjának az ára, amiben már benne volt a munkadíj is. S azt is elmondta a kereskedő, hogy pár éve az ezüst kétszáz forintos, amit 1992 és 98 között vertek, ötszázötven forintba került, most viszont ezerkétszázba. Ezúttal persze nem a világpiaci, a tőzsdéken, nagy mennyiségeknél alkalmazott árról van szó, hanem a hazai forgalmazásban tapasztaltról.
Németh István úgy látja, hogy a fertőzésveszély hatásai következtében többen megválnának ékszereiktől, hogy kieső bevételeiket pótolják. Ám pár évvel ezelőtt, amikor az arany ára emelkedett, a lakosság nagy része már eladta nemesfémből készült értékeit.
- Kellene a pénz, de úgy tűnik, már kevesebb ékszer maradt a háztartásokban – jegyezte meg.
Arról is beszélt, hogy az antik érmék iránt folyamatosan stabil a kereslet, azok piaca nem függ a krízisektől, de persze a világpiaci ár az értékükre hatással van. Hasonlóan vélekedik a használt ékszerekről. Befektetési aranyat, lapocskákat, rudakat pedig most tájékoztatása alapján többen vásárolnak, mint korábban.
Ez régi beidegződésből adódhat, ugyanis a nemesfémeket tényleg még háború idején is értékesíteni lehetett.
Napjainkban pedig a vírusjárvány miatt többen aggódnak amiatt, hogy elveszítheti értékét forintban, euróban vagy ingatlanban tartott megtakarításuk, pedig ez nem biztos, annak ellenére se, hogy tapasztalhattak hullámzásokat az utóbbi időben e téren. Mégis pénzük egy részén többen aranyat vesznek, ezt tartják menekülési útvonalnak.
A félelem mellett persze észérvek is szólnak emellett. Hosszú idők tapasztalata szerint is az arany mindig eladható. Ám most drágán lehet csak venni.