2020.06.05. 07:00
Száz éve gyászba borult az ország
Megemlékezést tartottak az Országzászló-emlékműnél a nemzeti összetartozás napja tiszteletére, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából. A résztvevőket Nagy-L. István történész, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója köszöntötte.
Az emlékezés koszorúinak elhelyezésével zárult a főhajtás
Fotó: Polgár Bettina/Napló
Nagy-L. István úgy fogalmazott, száz éve gyászba borult az ország, megkondultak a harangok a templomok tornyában és az emberek lelkében is. Nem volt olyan magyar ember, akinek ne fájt volna Trianon.
A múzeumigazgató gróf Apponyi Albert szavait idézte: „Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről a békefeltételeket illetőleg az első szót kimondom. Nem tétovázom azonban és nyíltan kijelentem, hogy a békefeltételek úgy, amint önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítás nélkül elfogadhatatlanok. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék?”
Nagy-L. István kiemelte, az antant nyugati hatalmai nem tárgyalni akartak, hanem diktátumot nyújtottak át Magyarországnak. Nem először, és nem is utoljára a történelem folyamán. – A békediktátum hatására a Magyar Királyság elvesztette területének 71 százalékát. Összesen közel 3,4 millió magyar került idegen államok fennhatósága alá, ahol ők csak másodrendű állampolgárok lehettek. Ma ők az az ötmillió magyar, akit nem hall a nagyvilág – mondta a történész.
A főhajtáson Pusztai Boglárka szavalatot adott elő, és koszorúzással zárult a megemlékezés.
