Jordán Ferenc: „Nagy hiba, ha ott folytatjuk, ahol abbahagytuk”

Így vélekedett Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója.

Ön korábban azt mondta, hogy az emberiség megágyaz a vírusoknak és egyéb kórokozóknak, és orosz rulettet játszik mindezzel. Ezt hogyan értette?

- Körülbelül ötven-hatvan éve mondják a tudósok, főként az ökológusok azt, hogy nagyon komoly probléma a túlnépesedés a Földön. Helyenként különösen magas a népsűrűség, erőteljes az urbanizáció, és közben a globalizáció miatt nagyon intenzíven találkozunk is egymással. Mindez ideális állapot a vírusok, illetve a járványos kórokozók számára. Egy vírus ennél jobbat nem is kívánhat, így azok diktálnak, az ember kihívja maga ellen a természetet. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy sokan arra kényszerülnek, hogy úgynevezett bozóthúst egyenek. Így Afrikában és Ázsiában megesznek a tobzoskától kezdve a gorilláig mindent, amit érnek. A vadállatokban van olyan vírus, amiket nem ismerünk, de ezek egy jelentős része átkerülhet az emberre. A denevérek híresek arról, hogy bennük rengeteg vírus van, mert azokat az immunrendszerük jól tűri. Ezekből az állatokból hatvanféle vírus átjöhet az emberre.

Honnan terjedhetett el a koronavírus?

- Jelenlegi tudásunk szerint egy piacról robbanhatott ki, ahol valószínűleg egy denevérről közvetetten, valamilyen más állaton keresztül bejutott az emberbe. Ez egy időzített bomba, mert ezek a piacok egyre terjednek, sokan járnak oda, és mind több vadállatot lehet kapni. Úgy tűnik, jönni fognak a vírusok, ahogy eddig is jöttek, de eddig nagy szerencsénk volt, mert sikerült őket megállítani, leginkább Ázsián belül. Az is lehet, hogy nem vettük észre a vírusokat. Nem mindegy ugyanis, hogy egy falusi földművest vagy egy pekingi üzletembert fertőz meg a denevér. Ettől függ, hogy öt- vagy félmillió ember halálát okozza a vírus, ami egy láthatatlan ellenség.

Aztán gőzerővel tarolt az egész világon.

- Igen, mert talán a szokottnál jobban próbálták titkolni, és valószínűleg olyan emberekbe került, akik nagyon sok másikkal találkozhattak. Nagyon sok emberben egyébként nem okoz tünetet a vírus, de ha egy ilyen elrepül például Európába, már ott van a fertőzés.

Miért éppen Olaszország, Spanyolország és New York állam volt a gócpont?

- Egy focimeccs jelentős lépés lehetett a vírus európai terjedésében, ahol valaki rengeteg embert megfertőzhetett, akin nem látszott, hogy beteg, és nem mutatott tüneteket. A meccset Milánóban játszotta a bergamói Atalanta és a spanyol Valencia, miután a fertőzés futótűzként elterjedt. Nem volt nehéz, ugyanis az olasz fővárosban rengeteg ember él, forgalmas repülőtér működik ott. Mindemellett az olaszokban van egy legendás lazaság, amikor látták, hogy járvány van északon, napokon át nem zárták le az utakat, és rengetegen utaztak délre. A vírusok terjedésében meghatározóak a repülőjáratok, amelyek közel hozzák egymáshoz az embereket a földrészek között. Elég, ha Milánóból egy ember elrepült mondjuk New Yorkba, Londonba, Frankfurtba, máris ott van a járvány. A legkockázatosabb helyek a nagy repülőterek, amiken keresztül az egész világ érintkezik egymással, így a vírus egy nap alatt körüljárja a Földet.

Mire tanítja, figyelmezteti az emberiséget a mostani járvány?

- Repülési korlátozásokra lehet majd szükség a következő járvány kirobbanásakor, ez nagyon hatékony eszköz lehet a járvány lokalizációjában. A turizmussal összefüggő fapados repülés nagyon megnöveli a kockázatot, mert azt eredményezi, hogy sokkal több ember utazik, mint valaha. Repülni kell, de nagyon nem mindegy, hogy hány ember közlekedik így. Ma már a nyaralók elképesztő tömege kel útra repülővel. Ezt azzal lehetne visszaszorítani, ha a fapados jegyeket drágábban kínálnák. A turizmust nagyon kedvezőtlenül érintette a járvány, de az ágazatot képviselő lobbi nyomását célszerű lenne óvatosan kezelni. A turistafolyosó, amit terveznek a tengerhez, elég veszélyes dolog. Nem lehet tudni ugyanis, hogy ki a beteg, mert a koronavírus nem mindenkinél okoz tünetet. Viszont aki hordozza, az is fertőzhet. Érdemes türelmesnek lenni, és komolyan venni a korlátozásokat, nehogy még nagyobb legyen a baj. A végső szót a járványtani szakembereknek kell kimondani, nem az üzletembereknek.

Meddig lehet jelen az életünkben a koronavírus? Jelentkeznek újabb hullámai később, netán újabb vírus is jöhet?

- Simán visszajöhet a mostani, ezt látjuk Szingapúrban, Hongkongban, ahol már a második hulláma jelentkezett. A vírussal együtt kell élnünk, de kordában kell tartani. Jöhetnek bármikor, ezért érdemes tanulni a mostani helyzetből, és hosszú távon megváltoztatni bizonyos dolgokat. Nagy hiba, ha ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Félek tőle, hogy esetleg azok az erők érvényesülnek, akik abban érdekeltek, hogy ne legyenek változások. Az emberek többsége valószínűleg úgy gondolja, hogy változásra van szükség, de nem ők döntenek a világ sorsáról. Drukkolok, hogy legalább egy kicsit tanuljon a mostani helyzetből a világ! Nagyon erős lobbiérdekek azt mondják, semmi ne változzon. Az emberiség érdekei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, tanulni kell a mostani helyzetből, hogy a következő járványokat, ha nem is tudjuk elkerülni, legalább mérsékelni tudjuk. Ehhez át kellene gondolni, hogyan lehetne visszavenni a globalizációból, úgy, hogy az előnyeit ne károsítsuk. Érdemes újragondolni a távmunka lehetőségeit, a közlekedési szokásokat, a regionális kereskedelmet és a belföldi turizmust segíteni. Ha az ember okos és alkalmazkodik, rengeteget tanulhat, sőt, profitálhat is a mostani helyzetből.

Ezt hogyan érti?

- Például a belföldi idegenforgalom, a távoktatásban és az otthoni munkavégzésben érdekelt, szoftvergyártó cégek felvirágozhatnak, az ételkiszállítók is nagyobb forgalmat bonyolíthatnak le. Aki alkalmazkodóképes és sokoldalú, az megtalálja a megoldást, hogy a mostani helyzetet hogyan lehet túlélni. Profitálhat a helyzetből a Balaton-régió, mert valószínűleg lesznek olyanok, akik biztonsági okokból a Karib-tenger helyett ezentúl a magyar tengert választják. De jól járhat a vasút is, ha rövidebb távolságra többen választják a vonatot, mint a repülőt. Érdemes elkerülni a legnagyobb repülőtereket, ahol öt földrész emberei csereberélik a vírusaikat egymással.

Mindezek tükrében milyen lesz a világ 10-20 év múlva?

- Kérdés az, hogy a döntéshozók milyen lépéseket tesznek, másfelől az emberek hogyan változtatják meg saját életüket. Ezentúl talán egy kicsit jobban meggondolják, hogy elmenjenek-e tömegrendezvényekre, koncertre, sportcsarnokba, mindennap a kocsmába. Ezek valószínűségek, amelyeket ezerféleképpen lehet csökkenteni, és mindez rengeteget jelenthet.

Sokan nagyon komolyan veszik a védekezést, sokan viszont nem. Mi a helyes?

- Én kisebb boltokban vásárolok, maszkban, de azt látom, hogy tízből hat ember nem visel maszkot, pedig nem mindegy, hogy az ember hány másikkal van együtt egy zárt helyen. A csomagküldőn, ha van maszk, átveszem tőle a szállítmányt, ha nem, megállok tőle három méterre. Érdemes kerülni a tömeget, és azokat, akik nem veszik komolyan a járványt, mert ők potenciálisan fertőzőek lehetnek. Egy járványhelyzet nem magánügy, mert minden egyes ember veszélyezteti a többit is maga körül. Indiában bottal verik az utcán azt, aki nem tartja be a szabályokat, Tajvanon erre sincs szükség, mert ott maguktól is fegyelmezettebbek az emberek. Mi óriási szabadsághoz szoktunk, de nem vagyunk okosabbak. Ez veszélyes.

Hogyan változtatta meg napjait a jelenlegi helyzet? Nemzetközi hírű kutatóként a munkája miatt sokat utazik a világban.

- Nagyon hiányoznak a nemzetközi utazások, de kibírom: sok minden online is jól halad. Előnye, hogy nem kell időt fordítani az utazásra, meg hatékonyabb is. Hátránya, hogy személytelenebbek az internetes beszélgetések, de a biztonság mindennél fontosabb.

Milyen az élete a karanténban?

- El kellett dönteni, hogy Budapesten maradjak-e a családdal együtt, de akkor nem tudtam volna Tihanyban, a munkahelyemen tartózkodni. Végül az a döntés született, hogy a családom jön ide, és most az intézet vendégházában élünk. Itt dolgozom hajnali négytől késő estig. Előnye, hogy együtt van a család, mindenki teszi a dolgát, a párom is online dolgozik, a gyerekek távoktatásban tanulnak. Nagyokat főzünk, pingpongozunk. Írtam egy e-könyvet a járványhelyzetről, elemezve sok mindent, például azt, hogyan jött létre, miként lehet elkerülni. Vilmos, a 16 éves fiam készítette hozzá az illusztrációkat. Erre amúgy biztos nem kerülhetett volna sor, úgyhogy emiatt sem panaszkodok.