Bánóczy Pálra és a világosi fegyverletételre emlékeztek Pápán

A világosi fegyverletétel 170. évfordulónapján, augusztus 13-án az Elsősorban pápai Városbarát Egylet (EpVE) tisztelgéssel, koszorúzással emlékezett meg a 120 éve elhunyt Bánóczy Pálra a Kálvária-temetőben. Horváth Lászlóné szavalata után Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő, önkormányzati képviselő ismertette röviden a fegyverletétel körülményeit, Bánóczy életének főbb állomásait, illetve részletet olvasott fel Plosszer Ferenc káplán korabeli feljegyzéseiből.

Kerecsényi Zoltán felidézte, a magyar szabadságharc katonai összeomlása után az utolsó használható haderő Görgei Artúr mintegy harmincezer fős hadserege volt. 1849. augusztus 13-án Görgei a Világos melletti síkon letette a fegyvert Fjodor Vasziljevics Rüdiger cári lovassági tábornok csapatai előtt, jelezve ezzel (hogy nem az osztrákok előtt tette le a fegyvert) azt is, hogy nem ad fel semmit a forradalom és szabadságharc eszméiből.

Bánóczy Pál Bakonyszentivánon született 1826-ban, nemesi családban. Pápán tanult, majd az építészeti képesítés megszerzése végett a bécsi műszaki főiskolára került; itt érte a bécsi forradalom. Hamarosan hazaszökött, és a forradalmi eszmék híveként 1848 végén a sorozóbizottság elé állt, tüzérnek vagy utásznak kérve magát. Nagysándor József honvéd vezérőrnagy (a későbbi aradi vértanúk egyike) hadtestéhez került, kilenc csatában harcolt. A világosi fegyverletétel hírét ő hozta meg elsőként Pápára, utána bujdosni kényszerült. Az enyhülést követően befejezte tanulmányait, majd Pápán telepedett le, sok szép épület tervezésénél-kivitelezésénél működött közre, többek között például a városi színház tervezőcsoportjának is tagja volt. Közismert pápai építőmesterként hunyt el 1899-ben.

A főhajtáson az EpVE önkéntesei mellett részt vett Bakonyszentiván képviseletében Földing Zoltán önkormányzati képviselő, valamint a Pápai Honvéd Bajtársi Klub és a Pápai Huszár Egyesület oszlopos tagjai.