Szent Kinga földjére látogattak a küngösiek

Itt találkoztak a testvéregyesületük képviselőivel, valamint közös programokon is részt vettek. A kirándulás érdekessége, hogy végig Szent Kinga útján maradtak és a szent életútjával kapcsolatos helyeket járták végig.

Útjuk első állomásként Kinga kolostorába vezetett, közös vacsorát követően látogatást tettek a pápai oltárnál, ahol II. János Pál pápa 1999. június 16-án Kingát szentté avatta. Piwnicznában, Muszynában a szenzorikus, majd a bibliai kerteket látogatták meg. A küngösi és a magyar zászlót lobogtatva vettek részt az ünnepi szentmisék egyikén. Nagy András olvasta fel az olvasmányt magyar nyelven, majd áldozásra a csoport is énekelt magyar és lengyel éneket. A szentmise záró áldása után a főtéri séta alkalmával egy múzeumba is betértek a város legidősebb épületében, Ószandec polgármesterével közös ebéden vett részt a csoport.

Krakkói városnézést követően a Visztula partján, ebédre kaptak meghívást a krakkói prezentációs nővérekhez is. Ebéd után Piotr Stefaniak krakkói történésszel is találkoztak. Szent Fausztina Kowalska nővér celláját és ereklyéjét pedig egy szerzetesnővér mutatta be magyar nyelven, ugyanígy II. János Pál központját is, ahol megtekinthették a magyarok kápolnáját.

Küngös és Ószandec (Stary Sącz) egymástól több mint 400 kilométerre fekszik, mégis elmondható róluk, hogy sok a közös vonása a két településnek. Bár Ószandec tizenkétezer fős város és Küngös egy alig hatszáz fős kis falu, a közös vonást mégis a történelmükben kell keresni. A néphagyomány szerint Küngöst az 1200-as években IV. Béla magyar király adományozta lányának, a később szentté avatott Kingának. Kinga a lengyel V. Boleszlávhoz ment feleségül, aki hálájának jeléül neki adományozta Szandec földjét, így vált Kinga a szandeci föld birtokosává.

Ószandec városában a Szent Klarissza-kolostort is alapított, amely a mai napig működik, ám a szigorú klauzúra miatt a nővérek csak háromszor hagyták el eddig a kolostort.