#HELYI ARCOK _ oktatás határon túl: pro - kontra

2018.08.05. 17:30

A külföldi egyetemekre sem nehezebb bekerülni – sőt!

Magyarországon a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre pótfelvételi eljárásban még augusztus 7-ig jelentkezhetnek a hallgatók.

Horváth Virág

Szelényi Dániel, háttérben az INSA épülete.

Egyáltalán nem kell elkeserednie annak a leendő hallgatónak, aki a felvételi eljárásban nem került be a kívánt intézménybe. A pótfelvételi eljárás során is rengeteg lehetőség tárul elénk. A Pannon Egyetem szakjairól itt írtunk bővebben >>

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy a középiskola után rögtön a külföldi felsőoktatásban kezdjük el a tanulmányainkat. Rengeteg buktatója lehet, de, ha sikerül, rengeteg előnnyel is járhat. Szelényi Dániellel beszélgettünk, aki a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban érettségizett le, majd jelenleg is Franciaországban folytatja tanulmányait.

Az érettségi után melyik iskolában, hol folytattad a tanulmányaidat?

A veszprémi Vetési Albert Gimnáziumba jártam, spanyol kéttannyelvi osztályba. 2015-ben érettségiztem, azóta Lyonban tanulok (Franciaország). Ennek nyilván semmi köze sincsen a spanyolhoz, de mivel nekem a francia a második anyanyelvem, kézenfekvő megoldásnak tűnt. Egy műszaki egyetemen (pontosabban mérnökiskola) vagyok hallgató, a neve INSA (Alkalmazott Tudományok Állami Intézete). Nem pontosan egyetem, mert valamelyest különbözik a tanterv, sokkal több órám van, és specifikusabbak, mint egy „sima” egyetemen.

Jelenleg az INSA hallgatója vagyok, tehát mérnöki tudományokkal foglalkozom. Építőmérnöknek tanulok, valamint városépítéstant (urbanizmus). A legnagyobb valószínűséggel 2020-ban le is fogok diplomázni.

Szelényi Dániel, háttérben az INSA épülete.

Mik a legfontosabb szempontok, ha egy diák a középiskola után külföldön szeretné folytatni a tanulmányait?

Nyilván nagyon fontos az, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy „ráfizetünk”, még ha Nyugat-Europában átlagosan drágább is az élet, mint Magyarországon. En például jobban járok Franciaországban, ugyanis könnyebb ösztöndíjhoz jutni, és például az egyetem ott mindenki számára elérhető áron fut. Mindenképp végig kell tehát futni a potenciális kiadások és bevételek listáját, ehhez akár forduljunk a nagykövetséghez, vagy egyenesen a kiszemelt egyetem erre hivatott szervéhez.

Mérlegelni kell a nyelvtudást. A legjobb, ha tud az ember az adott ország anyanyelvén olyan szinten, hogy ott órákra tudjon járni, majd vizsgázni is. Azt is érdemes megnézi, vannak-e olyan szakok, ahol angolul tanulhatunk, ez sokkal szélesebb skálát nyit, ráér ut közben is megtanulni a nyelvet. Két ismerősöm is csinálta ezt, Ausztriában és Hollandiában, de az én egyetememen is lehetséges, Lyonban.

Nem utolsó szempont az sem, hogy mennyi idő alatt, és mennyiért juthatunk az adott helyről haza, hiszen a külföldi tanulmányok velejárója a szükségszerű hazalátogatás. Én átlagban évente kétszer járok otthon, két hetet karácsonykor, és két hónapot nyáron. A francia tanév elrendezése megengedné, hogy többször is megtegyem, akár évente négyszer is, de igazából nem rossz dolog egy kicsit az új élőhelyünk környékét is bejárni, és ehhez is kell idő.

Szelényi Dániel (balra) szerint minden azon múlik, mennyire vagyunk talpraesettek, tanulékonyak, alkalmazkodóak és nyitottak.

Végül, de nem utolsó sorban az egyetem presztizsét kell számba venni. Én Franciaország egyik legjobb nyilvános műszaki egyetemére járok, a húgom pedig azon a montpellier-i egyetemen tanul ökológiát, amely ezen a téren a legjobb oktatást nyújtja Europában. Itt nem azt akarom mondani, hogy az otthoni oktatás nem minőségi, de azért elmenni, hogy egy híresen jó egyetemen tanuljunk könnyen megindokolhatja az egész projektet. Szerintem a BME nem rosszabb iskola mint az INSA, de számomra ezutóbbi mégis elérhető volt, könnyebben bekerültem, kikerülve a pontrendszert. Az INSA kifejezetten toborozni szokott külföldön, mert a kulturális sokszínűség fontos része az image-üknek. Én magyarként ezért nemhogy könnyebben kerültem be oda, mint a BME-re, de az átlag francia érettségizőknél is egyszerűbb dolgom volt.

Érdemes tehát utánanézni, melyik egyetemek keresik a külföldi hallgatóságot.

 

Hogy érzed magad? Hosszútávon külföldön szeretnél maradni (család, munka)?

Alapvetően jól érzem magam, annak ellenére, hogy az élet egy külföldi egyetemen sem mindig habostorta. Három év alatt sok új barátra tettem szert, nem csak franciák, hanem olaszok és spanyolok, és moldávok is, hogy csak az európaiakat említsem. Nem szabad elfelejteni, hogy például egy szicíliai vagy katalán barát elképesztő nyaralási lehetőségekkel kecsegtethet… Európa nagy campusain általában dübörög a minőségi ifjúsági élet, aminek én is szerves része lettem Lyonban. Nagyjából minden családtagom járt már nálam, és több barátom is meglátogatott, és meg kell mondjam, egy ilyen szép, összetett és jelentős városban idegenvezetőnek lenni meglehetősen jó érzés.

Dániel egy egyetemi barátjával a Hősök terén

Egy dolgot bánok igazán ebben az egészben, és az a családomtól, és magyarországi barátaimtól való eltávolodás. Rendben, a családból így is, úgy is kirepül az ember, a lényegen nem változtat, hogy Budapesten, vagy mondjuk Madridban tanul valaki. Viszont fel kell készülni, hogy a Magyarországon töltött drága idő bizony meg lesz osztva a család és a barátok között, és én személy szerint a szüneteimet fel-alá rohanással töltöm, hogy mindenkivel el tudjak menni meginni egy sört, kávét, és elmesélni, hogy mi is történt az elmúlt négy hónapban. És mikor mindenkire sort kerül, indulni kell vissza, és rájövünk, hogy saját magunkra fordítottuk a legkevesebb időt...

Szerinted hátrányból indul e egy magyar közoktatásból érkező hallgató külföldön? Te tapasztaltál e ilyen problémákat (lemaradás, nyelvi problémák, más megkülönböztetés)?

Ez a téma nagyon függ attól, hogy konkrétan hol, és mit tanulunk, de még attól is, hogy milyen középiskolába jártunk. Szerintem alapvetően nem indulnak hátrányból a magyar középiskolások, sőt, akadhatnak kellemes meglepetések is.

A magyar középoktatás például sokkal általánosabb, mint a francia. Ott a középiskolások nagyon hamar három tagozat közül kell, hogy válasszanak. Nagyvonalakban: reál (S), a humán (L), és Közgazdaság (ES). Egy S-tagozatos a gimi utolsó két évében alig fog irodalommal foglalkozni, míg az L-esek csak nagyon alapvető matekkal, vagy fizikával találkoznak majd. A földrajzot pedig körülbelül mindenki elhanyagolja… Magyarországon pedig mindenki mindenből kap, egészen az érettségiig. Igy történt az, hogy én megérkezvén egy műszaki egyetemre, nem tudtam deriválni, holott mindenki körülöttem ezt ismétlő anyagként tekintette. Viszont amikor valamelyik órán szoba jött Montreal folyója, egyedül nekem esett le, hogy annak Szent-Lőrinc folyó a neve…

A nyelvi „hátrányból” adódó lemaradás valós veszélyt jelent, de sok egyetem ajánl külföldiek számára nyelvórákat. Egy ismerősöm így tanult meg teljesen ingyen dánul… Hátrányos megkülönböztetéssel pedig személy szerint nem találkoztam. Magyarként arra kell még felkészülni, hogy ha bonyolultabb vezetéknévvel rendelkezünk (például nekem a Szelényi), megszámlálhatatlanul sokszor kell majd elbetűznünk, és elismételnünk a helyes kiejtést, mindenkinek...

Végérvényesen minden azon múlik, mennyire vagyunk talpraesettek, tanulékonyak, alkalmazkodóak és nyitottak.

 

A hazai egyetemekről is ellátogathatunk külföldi intézményekbe

Erasmus + : A program hallgatók, gyakornokok, önkéntesek, fiatalok, tanulók, felnőtt tanulók, tanárok, pedagógusok, egyetemi oktatók, trénerek, ifjúsági munkások, oktatási, képzési vagy ifjúsági területen működő szervezetek munkatársai számára nyújt részvételi lehetőséget. A pályázatokat intézmények, szervezetek nyújthatják be, az egyéni részvétel ezeken keresztül valósulhat meg.

Célja:

  • a kulcskompetenciák és készségek fejlesztése, különös tekintettel a munkaerőpiac és a társadalmi kohézió szempontjából fontos készségekre; elsősorban tanulmányi célú mobilitások, illetve az oktatási-képzési intézmények és a cégek közötti együttműködés segítségével
  • a minőség, az innováció és a nemzetköziesítés erősítése az oktatási-képzési intézményekben, elsősorban nemzetközi együttműködések segítségével, az oktatás-képzés világán túli szereplők bevonásával
  • a szakpolitikai reformok és az oktatási-képzési rendszerek modernizációjának támogatása, elsősorban szakpolitikai együttműködésekkel, az Unió átláthatóságot és elismertetést szolgáló eszközeinek hatékonyabb használatával, valamint a jó gyakorlatok megosztásával
  • a nyelvtanítás és nyelvtanulás fejlesztése, a nyelvi sokszínűség és az interkulturális érzékenység támogatása
  • CEEPUS:

    A CEEPUS csereprogram célja, hogy a felsőoktatás területén együttműködő partner intézmények között lehetővé tegye hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását, speciális kurzusok, valamint hallgatói kirándulások szervezését, támogassa hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását a térségben, ezzel elősegítve Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését.

    Jelenleg a következő országok akkreditált felsőoktatási intézményeibe lehet utazni CEEPUS támogatással:

    Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.

     

    CAMPUS MUNDI ÖSZTÖNDÍJAK

    A Campus Mundi ösztöndíjprogram háromféle ösztöndíjat kínál a világ szinte bármely országába:

  • részképzéshez,
  • szakmai gyakorlathoz,
  • rövid tanulmányúthoz.
  • A Campus Mundi program 9,2 milliárd forinttal támogatja a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének fejlesztését a 2016-2021 közötti időszakban. A program egyrészt a hallgatói mobilitást támogatja, másrészt a felsőoktatási intézmények nemzetközi szerepének, elismertségének növeléséhez járul hozzá.

     

    További információkért látogassatok el a Tempus Közalapítvány honlapjára >>

     

     

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában