2018.07.24. 11:30
Nem elég a papír, beszélni is tudni kell
A megszerzett nyelvtudás és egy kézhez kapott nyelvvizsga között számos esetben különbségről beszélhetünk. Ennek okairól és a probléma áthidalási lehetőségeiről egy nyelviskola vezetőjét kérdeztük.
Középfokú nyelvismerettel rendelkező csoport egy veszprémi nyelviskolában. Az órákon a hangsúly ma már a valós, életszerű helyzeteket imitáló, kommunikatív feladattípusokon van Fotó: Nagy Lajos
– Vitathatatlan elvárás az, hogy ma már nyelvtudással kell rendelkeznie mindenkinek, aki szeretne továbbtanulni vagy a hazai, illetve külföldi munkaerőpiacon érvényesülni. Azonban eltérőek a tényleges nyelvtudás és a nyelvvizsga bizonyítvány meglétével kapcsolatos elvárások – mondta el Nemes Szilvia, egy veszprémi nyelviskola vezetője.
– Vannak olyan munkáltatók, ahol a valódi nyelvtudást részesítik előnyben – ezt már az első beszélgetések alapján felmérik –, ám vannak olyan területek, helyzetek, ahol szükség van a papírra is, legyen szó akár a diploma megszerzéséről, vagy egyes munkahelyek esetén a nyelvpótlékról. A nyelvvizsgák egyre kevésbé nyelvtanközpontúak, nagy részük már inkább az úgynevezett kommunikatív feladattípusokat részesíti előnyben, melyek a készségekre helyezik a hangsúlyt. A nyelvhasználatban pedig az lenne a fontos, hogy a készségeinket tudjuk fejleszteni, például az információkeresés, információközvetítés, egy ügyintézés vagy egy panaszlevél megírása, esetleg egy állásra történő jelentkezés.
Az is jellemző, hogy valaki rendelkezik nyelvvizsgával, ám megkeres minket, hogy évekkel ezelőtt szerezte a bizonyítványt, és azóta nem is használta a nyelvet. Tény, hogy hiába szerezzük meg a dokumentumot egy bizonyos szintű nyelvismeretről, ha azt utána nem használjuk, akkor nagymértékben megkophat a szókincs és fakulnak a készségek. Ezért nagyon fontos, hogy a nyelvtudásunkat állandóan karban tartsuk.
Ehhez mi beszédközpontú csoportos, vagy egyéni nyelvórákat biztosítunk a nyelviskolában, de szoktuk javasolni azt is, hogy otthon is fejlesszék a tanulók a készségeiket, például idegen nyelven nézzenek filmeket. Lényeges az is, hogy minél többet olvassanak a célnyelven a nyelvtanulók, kereskedelmi forgalomban kaphatók úgynevezett könnyített olvasmányok, melyek az adott nyelvi szinthez igazodnak, de az online világban ma már korlátlanok a lehetőségek – véli Nemes Szilvia, aki elmondta, iskolájuk szlogenje a beszédközpontú nyelvoktatás iskolája, így nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a tanulóik minél több alkalommal nyilatkozzanak meg az órák során idegen nyelven.
– Vannak diákjaink, akik jelenleg külföldön dolgoznak, de amíg itthon tartózkodnak, beiratkoznak a nyelviskolába, hogy fejlesszék tudásukat. Azok közül, aki külföldi munkavállalásra adja fejét, a fizikai munkát végző területeken jellemzően viszonylag keveset kell kommunikálnia idegen nyelven, azt a néhány kifejezést, melyekre szükség lehet, előre, itthon is el tudja sajátítani, majd úgy tud kiutazni, hogy legalább az alapokat ismeri. Ahogy nő az elvárás a munkavállalókkal szemben, például emberekkel kell kommunikálni vagy ügyeket intézni, ott már nyilván magasabb szintű nyelvtudás szükséges, bár érdekes, hogy itt sem mindig a papírt várják el, hanem a tényleges nyelvismeretet – véli a nyelviskola vezetője, aki elmondta, szintentartó csoportjaikba olyan tanulókat várnak, akik például már megszereztek egy középfokú szintű nyelvtudást és ezt szeretnék felfrissíteni, vagy akár továbbfejleszteni. Hozzátette, a legfontosabb, hogy merjenek beszélni a nyelvtanulók, ne tartsanak attól, hogy hibás nyelvtant használnak. Amit tudnak, azt bátran merjék alkalmazni.