Kölcsey nem tudhatta, mi vár nemzetére – Nemzeti összetartozás napja Pétfürdőn

Az ünnepi műsorban Budai Enikő és id. Böjte Márton szavalattal működött közre, majd Budai László, a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár igazgatója mondott beszédet.

– Akár hisz Istenben valaki, akár nem, minden elénekelt himnusszal megszólítjuk Istent és kérjük tőle, hogy segítsen minket – mondta el beszédében Budai László, miután elszavalta a teljes nemzeti imát.

– Kölcsey Ferenc 1823-ban nem tudhatta, hogy rövidebb áldott időszakoktól eltekintve még most, kétszáz év elteltével is teljesen aktuális marad, nemcsak az áldáskérés, hanem még a szánalomért való könyörgés is. Nem tudott az első és a második világháborúról, nem tudott a trianoni, majd a párizsi békediktátumról, nem tudott a XX. századi magyarfaló ideológiákról. Nem tudhatta, hogy a rabló mongol nyilát majd ruszki tankok, majd kozmopolita bankok váltják, és nem tudhatott arról sem, hogy mindig lesz a hazának ellene támadó tenfia, aki a széthúzással gyengíti a nemzetet – mutatott rá beszédében az igazgató. – Ne felejtsük el, hogy a jelenlegi trendek alapján úgy tűnik, hosszútávon a nemzetállami keretek jelentősége csökkenni fog, a technológiai fejlődés, a digitalizáció következtében, s ezáltal az ember, az egyéni döntések válnak lényegesekké, nemcsak a munka világában, hanem az élet minden színterén. A tudósok jóslatai szerint a digitalizáció áldásai és átkai nem a jövő beláthatatlan messzeségében következnek be, hanem még a mi életünkben. Vitathatatlan, hogy a nemzetállami keretek teljes eltűnésének lehetőségét magában hordozza a történelmi fejlődés – figyelmeztette a jelenlévőket Budai László, aki hozzátette, egy ilyen helyzetben csak az a nemzeti közösség maradhat meg, amelyik képes a gyökereit élőként megtartani, tagjai számára közös jövőt, közös küldetést felmutatni. A beszédet követően a megemlékezők virágokat helyeztek el a templomkertben található trianoni emlékműnél.