ikerkutatás, veszprém

2017.11.25. 10:21

Az ikreket kutatják – A genetika vagy az életmód áll a betegségek hátterében?

Az ikerpárok nemcsak saját maguknak, hanem a társadalomnak is segítenek az által, ha részt vesznek különböző szűrővizsgálatokon, mert így kideríthető a betegségek háttere.

Molnár Sándor

Tárnoki Dávid és Tárnoki Ádám ikerkutatók, PhD egyetemi adjunktusok érdekes előadást tartottak az Agórában Fotó : Balogh Ákos 

Az ikerkutatások szerepéről és eredményeiről tartott előadást a Semmelweis Egyetemen radiológusként dolgozó orvos ikerpár az Agórában. Tárnoki Dávid és Tárnoki Ádám ikerkutatók elmondták, hogy az országban 120 ezer iker él, és Magyarországon minden 70-75. születésre jut egy iker. Az édesanyák leggyakrabban 35-38 évesen szülnek ikreket. Az ikerszületések száma a 90-es évektől emelkedett meg, az anyák kitolódó életkora és a mesterséges megtermékenyítések miatt.

Tárnoki Dávid és Tárnoki Ádám ikerkutatók, PhD egyetemi adjunktusok érdekes előadást tartottak az Agórában Fotó : Balogh Ákos 

A kutatás céljáról elmondták, hogy nagyon sokrétű lehet. Irányulhat annak kiderítésére, hogy egy betegség hátterében mennyi az örökletes és mennyi a környezeti, életmódbeli tényezők aránya. Ez rámutat arra, hogy mekkora a családi rizikó egy bizonyos betegség kifejlődésére és mennyit tehetünk ellene az életmóddal. A másik terület a gének vizsgálata, amellyel kideríthető, hogy a géneken belül milyen folyamatok játszódnak le egy betegség kialakulásakor és milyen környezeti tényezők járulhattak hozzá. Ezt a különböző betegségben szenvedő, egypetéjű ikerpárok vizsgálatából lehet kideríteni, ha a testvérpár egyik tagja beteg, a testvére pedig nem. Lehet vizsgálni a szétválasztott ikreket is, amikor arra derül fény, hogy a különböző környezeti tényezők hatására hogyan alakulnak a főleg pszichológiai változók, a más-más környezetben felnőtt ikrekben. Például egypetéjű ikerpárok esetében, ha az egyik elhízott, a másik nem, akkor mi az oka a közel 100 százalékban azonos genetikai állomány ellenére a különbségnek. Mi volt az a környezeti tényező, amely miatt kialakulhatott valamilyen betegség. Elhangzott az is, hogy ha az ikerpár egyik tagja éjszaka dolgozik, a másik nappal, már ez is eltéréseket okozhat az egészségi állapotukban, ugyan úgy, mint például a dohányzás, a napsugárzás, vagy a gyógyszerek hatása. Felértékelődött a környezeti tényezők szerepe és a betegségek többsége helyes életmóddal megelőzhető.

Az ikerkutatók elmondták azt is, hogy csapatukat a lelkesedés hajtja előre és nem pénzért végzik a kutató munkát. Azt tervezik, hogy az ország összes ikerpárját megpróbálják bevonni az ikerkutatási vizsgálatokba. A Semmelweis Egyetem támogatja a populációs alapú ikerregiszter létrehozását, amely a világon egyedülálló. Hazánk összes ikerpárját kiértesítik, hogy sokan szerepelhessenek a vizsgálatokban és ez által nagy, nemzetközi vizsgálatokba is bekapcsolódhassanak majd. Általánosságban azt tanácsolták, hogy figyeljünk oda az egészségünkre, járjunk el korai szűrővizsgálatokra, tudjuk meg, hogy milyen a saját rizikónk és tegyünk ellene, ha szeretnénk sokáig egészségesen élni. Figyeljünk oda arra is, hogy mit eszünk, mert ha van genetikai hajlamunk valamilyen betegségre, ezzel háttérbe tudjuk szorítani. Fontos a rostos táplálék és a megfelelő bélbaktérium flóra aránya.

A két előadó megtréfálta a közönséget az előadás végén. Levetítették egymásra nagyon hasonlító párosok képeit és a hallgatóság szavazhatott, hogy egypetéjű, vagy kétpetéjű ikreket lát-e a képeken. Nagy derültség közepette, utólag kiderült, hogy egy francia fotós gyűjtött össze egymásra nagyon hasonlító embereket, akik semmiféle rokoni kapcsolatban nem álltak egymással, de megdöbbentő módon hasonlítottak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában