2017.11.25. 10:21
Az ikreket kutatják – A genetika vagy az életmód áll a betegségek hátterében?
Az ikerpárok nemcsak saját maguknak, hanem a társadalomnak is segítenek az által, ha részt vesznek különböző szűrővizsgálatokon, mert így kideríthető a betegségek háttere.
Tárnoki Dávid és Tárnoki Ádám ikerkutatók, PhD egyetemi adjunktusok érdekes előadást tartottak az Agórában Fotó : Balogh Ákos
Az ikerkutatások szerepéről és eredményeiről tartott előadást a Semmelweis Egyetemen radiológusként dolgozó orvos ikerpár az Agórában. Tárnoki Dávid és Tárnoki Ádám ikerkutatók elmondták, hogy az országban 120 ezer iker él, és Magyarországon minden 70-75. születésre jut egy iker. Az édesanyák leggyakrabban 35-38 évesen szülnek ikreket. Az ikerszületések száma a 90-es évektől emelkedett meg, az anyák kitolódó életkora és a mesterséges megtermékenyítések miatt.
A kutatás céljáról elmondták, hogy nagyon sokrétű lehet. Irányulhat annak kiderítésére, hogy egy betegség hátterében mennyi az örökletes és mennyi a környezeti, életmódbeli tényezők aránya. Ez rámutat arra, hogy mekkora a családi rizikó egy bizonyos betegség kifejlődésére és mennyit tehetünk ellene az életmóddal. A másik terület a gének vizsgálata, amellyel kideríthető, hogy a géneken belül milyen folyamatok játszódnak le egy betegség kialakulásakor és milyen környezeti tényezők járulhattak hozzá. Ezt a különböző betegségben szenvedő, egypetéjű ikerpárok vizsgálatából lehet kideríteni, ha a testvérpár egyik tagja beteg, a testvére pedig nem. Lehet vizsgálni a szétválasztott ikreket is, amikor arra derül fény, hogy a különböző környezeti tényezők hatására hogyan alakulnak a főleg pszichológiai változók, a más-más környezetben felnőtt ikrekben. Például egypetéjű ikerpárok esetében, ha az egyik elhízott, a másik nem, akkor mi az oka a közel 100 százalékban azonos genetikai állomány ellenére a különbségnek. Mi volt az a környezeti tényező, amely miatt kialakulhatott valamilyen betegség. Elhangzott az is, hogy ha az ikerpár egyik tagja éjszaka dolgozik, a másik nappal, már ez is eltéréseket okozhat az egészségi állapotukban, ugyan úgy, mint például a dohányzás, a napsugárzás, vagy a gyógyszerek hatása. Felértékelődött a környezeti tényezők szerepe és a betegségek többsége helyes életmóddal megelőzhető.
Az ikerkutatók elmondták azt is, hogy csapatukat a lelkesedés hajtja előre és nem pénzért végzik a kutató munkát. Azt tervezik, hogy az ország összes ikerpárját megpróbálják bevonni az ikerkutatási vizsgálatokba. A Semmelweis Egyetem támogatja a populációs alapú ikerregiszter létrehozását, amely a világon egyedülálló. Hazánk összes ikerpárját kiértesítik, hogy sokan szerepelhessenek a vizsgálatokban és ez által nagy, nemzetközi vizsgálatokba is bekapcsolódhassanak majd. Általánosságban azt tanácsolták, hogy figyeljünk oda az egészségünkre, járjunk el korai szűrővizsgálatokra, tudjuk meg, hogy milyen a saját rizikónk és tegyünk ellene, ha szeretnénk sokáig egészségesen élni. Figyeljünk oda arra is, hogy mit eszünk, mert ha van genetikai hajlamunk valamilyen betegségre, ezzel háttérbe tudjuk szorítani. Fontos a rostos táplálék és a megfelelő bélbaktérium flóra aránya.
A két előadó megtréfálta a közönséget az előadás végén. Levetítették egymásra nagyon hasonlító párosok képeit és a hallgatóság szavazhatott, hogy egypetéjű, vagy kétpetéjű ikreket lát-e a képeken. Nagy derültség közepette, utólag kiderült, hogy egy francia fotós gyűjtött össze egymásra nagyon hasonlító embereket, akik semmiféle rokoni kapcsolatban nem álltak egymással, de megdöbbentő módon hasonlítottak.