2 órája
Hogyan csusszan be a pénztárcájába az európai minimálbér? Minden alapfogalmat praktikusan elmagyarázunk
Még folynak az országos bértárgyalások a jövő évi legkisebb garantált jövedelmekről. A kormány szándéka szerint a minimálbér négyszázezer forintra emelkedhet pár éven belül. Minimálbér, garantált bérminimum vagy európai minimálbér, átlagbér vagy mediánbér, bruttó vagy nettó – érdemes az alapfogalmakkal tisztában lenni, ebben segítünk közérthető magyarázatokkal, mert a téma zsebbe vágó.
A kormány új gazdaságpolitikai céljai között szerepel, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, a bruttó átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen, s a kormány támogatja a munkáltatók és a munkavállalók megegyezését, amely a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára emelheti a minimálbért 2027-re. A jelenlegi 266 800 forintos minimálbér 2027. január elsejével 374 800 forintra emelkedhet. Egy évvel később a minimálbér várható értéke elérheti a 419 815 forintot, ami több mint 1000 euró. Persze az euróban számolt átlagbér árfolyamfüggő, és még folynak az országos bértárgyalások, melyeken akár három évre szóló megegyezés is születhet a felek között. Addig is érdemes az alapfogalmakat áttekinteni, amelyek a munkavállalók többségének kínaiul hangzanak, ám épp nekik zsebbe vágó kérdéseket jelentenek. Praktikus, érthető magyarázatokat adunk ezért.
Forrás: Getty Images
Cikkünkben a következő alapfogalmak jelentése szerepel érthetően:
- bértárgyalások
- bruttó vagy nettó
- minimálbér
- garantált bérminimum
- fizetés reálértéke
- egységes európai minimálbér
- átlagbér
- mediánbér
- ágazati párbeszéd bizottságok
Ismertetjük továbbá a minimálbér és a szakmunkás bérminimum legutóbbi változását, jelenlegi mértékét, az azokból kézhez kapható összegeket, és hogy kik keresnek ennyit jellemzően.
Mire jó az országos bértárgyalás?
Az országos bértárgyalások során, jellemzően év vége felé a munkaadói és a munkavállalói oldal – általában hosszú tárgyalássorozat révén – megegyezik a következő évi minimálbérről, amit természetesen a kormányoldalnak is el kell fogadnia, már csak azért is, mert az állam is jelentős munkaadó. Az elfogadott minimálbér minden munkavállalóra, munkaadóra érvényes, annál kevesebb fizetést nem lehet adni a bevezetésétől kezdve.
Korábban mindig január 1-től vezették be az újat, legutóbb december 1-től.
Ha pedig a hazai legkisebb kötelező kereset mértéke emelkedik, az hatással lehet az annál többet keresők bérére is.
Az új minimálbér bejelentése minden évben jelentősen befolyásolhatja a helyi, az üzemi szintű, azaz az egyes cégeknél folyó bértárgyalásokat, azt, mennyi emelést érnek el a dolgozók.
Bruttó vagy nettó – Nem mindegy
A bruttó bér a levonások nélküli bér, a bér teljes értéke. A bruttó bér az alapja az adóknak és a járulékoknak, amelyeket egy munkavállaló és a munkáltatója fizet. Tehát a munkavállaló bruttó fizetése az az összeg, amit adók, járulékok levonása nélkül megkapna. A nettó bér az, amit kézhez kap, amit átutalnak neki a levonások után.
Az interneten találhatók olyan kalkulátorok, amelyek gyorsan, ingyenesen kiszámolják, mennyi lehet a nettónk, ha ismerjük a bruttó összeget. Ám eltérő lehet a nettó fizetésük azoknak is, akiknek azonos a bruttó bérük. Ugyanis különböző élethelyzetű, életkorú munkavállalókra, például a családosokra, különböző adókedvezmények vonatkozhatnak.
Minimálbér, bérminimum – Mi a különbség?
A minimálbér a kötelező legkisebb munkabér. Ezt a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni a dolgozó munkaviszonya alatt. Többet fizethet ennél bérként, de kevesebbet nem.
A garantált bérminimum tulajdonképpen a szakmunkás minimálbér. Az a munkavállaló kaphatja, akinek a munkaköre legalább középfokú végzettséghez kötött és rendelkezik is a munkakörhöz szükséges szakvégzettséggel.
Eddig a garantált bérminimum mindig magasabb volt a minimálbérnél, de mostanában szóba került az is, hogy a jövőben egymáshoz közelítik a kettőt. Korábban felvetődött a diplomás minimálbér lehetősége is, de jobb megoldás lehet ennél az ágazati, a szakmánkénti minimálbér, amiről cikkünkben külön írunk.
A fizetések reálértéke
A fizetés reálértéke azzal függ össze, mennyit tudunk vásárolni az adott összegből. Előfordulhat, hogy nő ugyan a fizetés, de nem vagy nem sokkal többet tudnak belőle vásárolni a boltokban az emberek. Emellett ugyanabból az összegből egyes országokban többet vagy kevesebbet lehet vásárolni, azaz a fizetés a bolti árak alapján többet vagy kevesebbet érhet.
Az ideális az, ha a bérek évről évre úgy nőnek, hogy reálértéküket megőrzik, az nem csökken, sőt valamennyivel nő is, akkor az emberek életszínvonala már önmagában ettől javulhat. Tehát a bér fizetőerejéről van szó, arról, mennyit ér a boltban. Ezt az infláció jelentősen befolyásolhat.
Minimálbér, bérminimum – A legutóbbi változás
Tizenöt százalékkal emelkedett idén a minimálbér, tíz százalékkal a garantált bérminimum, becenevén a szakmunkás minimálbér, pontosabban már 2023 decemberétől, a szokásosnál egy hónappal korábban növekedtek ezek a fizetések. A kézhez kapott (nettó) összeg esetében a minimálbérnél mintegy 23 000 forint volt az emelkedés, a garantált bérminimumnál mintegy 20 000 forint.
Minimálbér, bérminimum – Mennyi jelenleg?
A minimálbér tavaly bruttó 232 000, nettó 154 280 forint volt, míg 2023 decemberétől, így jelenleg is, bruttó 266 800 forint, ennek a nettója – különböző kedvezmények nélkül – 177 422 forint.
A garantált bérminimum tavaly bruttó 296 400, nettó 197 106 forint volt, 2023 decemberétől, így 2024-ben is bruttó 326 040 forint, aminek a nettója 216 816 forint.
(A nettó összegeket olyan esetre számítottuk ki, amikor az adózóra nem vonatkoznak egyéb kedvezmények.)
Európai minimálbér – Nem több állam fizetéseit átlagolják
Egységes európai minimálbér jön – erről már régóta hallani. Uniós irányelv szerint az Európai Unióban, a közösség tagállamaiban egységes minimálbér lép életbe. Ez nem azt jelenti, hogy az összes állam dolgozóinak fizetéseit átlagolják, az egyes országokban nem lesz azonos összegű az egységes európai minimálbér. A számítási módja lesz egységes. Ennek részletei még nem teljesen ismertek.
Korábban azt lehetett hallani, hogy az adott ország mediánbérének bizonyos százalékában határozzák meg mindenhol. A mediánbér hatvan százalékáról is szó volt. Most úgy tűnik, az adott ország átlagbérének ötven százaléka lehet. A mediánbért nem szabad összekeverni az átlagbérrel.
Átlagbér vagy mediánbér – Nem mindegy
Az átlagbér kiszámítása úgy történik, ahogy az iskolában tanultuk az átlagolást. Az összes dolgozó bérét összeadják és elosztják a dolgozók számával. Így ebbe a minimálbéresek és a magas keresetűek bére is benne van, így jön ki egy átlag. A mediánbér az az összeg, aminél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint többet. Ez mindenhol alacsonyabb, mint az átlagbér.
Kik a minimálbéresek?
Szerencsére hazánkban már kevesen vannak a minimálbérre bejelentettek, s egy részük önfoglalkoztató, azaz vállalkozó. A nagyvállalatoknál már a garantált bérminimumot keresők száma a meghatározó.
Mi fán teremnek az ágazati párbeszéd bizottságok?
Ágazati párbeszéd bizottságokat lehetne felállítani úgy, hogy azokban a munkaadói és a munkavállalói oldal is képviseltetné magát egy-egy szektorban. Így iparáganként, szakmánként egyezhetnének meg a munkaadók a munkavállalók képviselőivel a legkisebb bérekről, és nem a gyárosok tárgyalnának mondjuk a kereskedők béréről. Nem a fémipari vállalkozók ülnének szemben egy tárgyaláson a kereskedelemben dolgozók érdekképviseletének vezetőivel – de ezt csak a fogalom érzékeltetése miatt említjük meg példaként.
Az ágazati, azon belül akár szakmánkénti, beosztási szinttől is függővé tett minimálbérekre – amelyek természetesen iparáganként eltérhetnek – van több európai példa. A tapasztalatok szerint könnyebb a megegyezés a legkisebb bérekről az ágazati párbeszéd bizottságokban, és reálisabb az eredmény.
