Borászörökség – Dédapja a ciszterciek pincészetét irányította

– Egykor húszhektárnyi szőlőt is megműveltem, most már csak négy hektárral foglalkozom, máig tradicionális módon készítem a bort – kezdte tájékoztatását Fazekas András somlói borász, akit a zirci városi művelődési ház Mezőgazdaságunk vívmányai című rendezvényére hívtak meg. Kétéves borait mutatta be, közben elmondta, hogy az olaszrizling – amit feléjük csak rizlingnek neveznek – nála fahordóban erjed, spontán, nem használ ehhez élesztőt. Általában 19,5 mustfokkal szüreteli, ha kicsit rothadni kezdenének a bogyók, akkor előbb. Arról szintén beszélt a szakember, hogy vidékükön a száraz időjárás révén többnyire kellőképp be tudnak érni a szőlők, a borvidék hírnevét pedig régebben a 35-ös mustfokkal leszedett, három-négy év alatt letisztuló borok alapozták meg. 
A somlói rizling kóstolásakor azt javasolta, hogy a harmadik kortyot ízlelgessék meg alaposabban a borkedvelők, és emellett azzal érvelt, hogy 35-féle ásványi anyag van benne. Közben a bakonyiakat a Kisalföld határára varázsolta beszámolójával. Elmondta, hogy a kalap formájú Somló egy síkság közepén található. Ha felmegyünk a tetejére, körben hegyeket láthatunk, dél felé a Balaton közelében lévőket, nyugati irányban az Alpokalját, keletre a Bakonyt. A vulkanikus eredetű Somló talajában több mint hárommillió éve keletkezett ásványi anyagok találhatók. Ezért mondják a helyiek boraikra, hogy "jó kis földízűek", a szakemberek pedig azt, hogy minerális ízvilágúak. Korábban azokat patikákban árulták, 35-féle betegségre ajánlották, többek között gyomor- és vérnyomásproblémákra vagy potencianövelőként. 

A Somló zászlósborának a furmintot nevezte a borász. Régen aszút is készítettek itt belőle, előbb, mint Tokajban, és tízszer drágábban adták. Kóstolásakor javasolt egy-két korty után egy falat kemény sajtot megenni, utána a pohár újabb szájunkhoz emelésekor sokkal selymesebb ízt élvezhetünk. Mintha nem is ugyanazt innánk, mint előtte. Persze, ha Somló, akkor juhfark – a legtöbbeknek ez a bor jut eszükbe a tanúhegyről. Tudja Fazekas András is, hogy az számít slágernek a fogyasztók körében borvidékük kínálatából, ám sok egyéb, kevésbé ismert ízárnyalatra, más fajták előnyeire hívta fel a figyelmet. Helyi barátai például leginkább a somlói rizlinget kedvelik, és itt ez a szőlő tényleg egészen más borrá nemesedik, mint máshol. Az Alföldről érkezők pedig a pincékben jobbára hárslevelűt kérnek, az két esztendeje 21 fokos volt, amikor a szokásosnál kicsit később szedték le. Utóíze igazán különleges lett. Cuvée-t inkább csak akkor készítenek errefelé a gazdák, ha nem sikerül egy hordót egy fajtával megtölteni. 

Fazekas András borászatában nem tart alkalmazottat, ajkai nyugdíjas bányászok járnak hozzá az alkalmi munkákat elvégezni, például a metszést. Zirc és a Somló kapcsolatáról azt mondta el, hogy egykor a ciszterci apátságnak volt a tanúhegyen szőlőbirtoka, présháza, és a dédapja volt a képzett borászuk. Leszármazottja szerint szigorú ember lehetett, mert a munkába érkezők közül csak azok dolgozhattak nála a pincében, akik tiszta ruhát viseltek. Akkoriban vödröztek a lefejtésnél, így az négy-öt emberrel három-öt napig tartott egy ötezer literes hordónál, és korábban egy liter somlói borért hét liter benzint vagy tejet kaptak a termelők. 

Előfordul, hogy a Somlón a bor magától nem erjed meg teljesen, cukor marad benne, ezt régen annyira szégyellték, hogy aki így járt, inkább letagadta, hogy van bora. Napjainkban hárslevelűből édes bor is készül, mert az ilyen ízvilágúak is keresettek, megváltoztak e téren a szokások. Arra kell figyelni a szakember szerint kezelésekor – mivel lassabban ülepedik le –, hogy nyáron ne forrjon meg újból. De az ilyen véletlenek is eredményezhetnek különlegességeket, például a rizlingnél, egyszer Fazekas Andrásnál ez a fajta bor így lett igazán szép. – Minden úgy jó, ahogy van – összegezte sommásan a természettel harmóniában folytatott munkával szerzett tapasztalatait.