Sokan keresik a megbízható minőségű hazai dinnyét

Oláh Csaba kifejtette, ez már a hetedik szezonjuk, és idén egy héttel korábban, július másodikán nyitottak, először csak fokozatosan, ahogy a dinnye érett. Megjegyezte, az egész családja kiveszi a részét a munkából, és importot nem árulnak, csak magyar, cecei dinnyét, amire minden évben nagy a kereslet.
- Délelőtt is folyamatos a forgalom, de délután valósággal megrohamoznak minket a vevők. Meleg az idő és a dinnyének nagyon jó a cukortartalma. Sokszor meséli egy-egy vásárló, hogy próbálkozott importdinnyével, de végül az olcsóbb lett a drágább, mert a kukában landolt az íztelen külföldi áru – magyarázta.
Oláh Csaba megjegyezte, két termelő látja el folyamatosan friss áruval, a sötét héjú, bordó belsejű magszegény görögdinnye mellett árulják a csíkos változatot is. Utóbbinak inkább világos piros a belseje, de ettől nem kell megijedni, ez az adott fajtára jellemző sajtosság, ízre pedig mézédes. Emellett sárgadinnye bővíti még a kínálatot. Megtudtuk, úgy számolnak, hogy remélhetőleg idén is kitart augusztus 20-ig a szezon. 
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az idei évben mintegy 15 százalékkal csökkent a dinnye termőterülete, ami körülbelül 3000 hektárra tehető. Ebből 2600 hektár a görögdinnye, 400 hektár pedig sárgadinnye. Hasonló mértékű területcsökkenés tapasztalható a nemzetközi termelésben is. Azonban a megfelelő időjárásnak, az egyre kiválóbb fajtáknak és a növekvő technológiai színvonalnak köszönhetően a hazai hozamok emelkedése várható: mintegy 130 ezer tonna görögdinnyére és 12 ezer tonna sárgadinnyére számítanak a szakemberek.

Mint a NAK beszámolt róla, a dinnye kifejezetten kedveli a mostani napos, meleg időjárást, a kabak fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az optimális vízellátottság, amely kiemelten fontos ebben az aszályos évben. Az öntözetlen területek csökkenése mellett folyamatosan terjednek itthon az intenzív öntözött technológiák. Magyarországon jellemzően szabadföldön foglalkoznak dinnyetermesztéssel, azonban bővül a fóliasátras termesztés, amellyel egyre inkább biztosítani tudják a magyar dinnye szezonjának széthúzását, ezáltal csökkenthető a külföldről behozott dinnye aránya.
Hazánkban a TERA adatok alapján öt nagyobb termőtájon foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Békésben 1100 hektáron, a szabolcsi és hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, míg a hevesi és a jászsági termőkörzetben 200, a tolnai és a Fejér megyei körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. A fennmaradó rész kisebb szórványterületeken található. A sárgadinnye-termőterület nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. További területek vannak még Tolna és Fejér megyében is, a többi térségben szórványosan, jellemzően görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.