Aszály Veszprém megyében: évek óta halmozódik a csapadékhiány

Kovács Győző meteorológus arról tájékoztatott, Veszprémben július közepéig 216 milliméternyi eső esett idén, ami 83 milliméterrel kevesebb az időarányos átlagnál. Kiemelte, ez a csapadékhiány még nem okozna rendkívüli aszályhelyzetet a térségben, ugyanakkor az előző két év is nagyon csapadékszegény volt, átlag feletti hőmérsékletekkel. 

2020-ban 98 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál. Szokatlanul kevés esett januárban (8,7 mm), februárban (21 mm), áprilisban (17 mm) és novemberben (3 mm). Az év során többször alakult ki aszályhelyzet, először január végén néhány napig, de a komolyabb károkat az áprilisi csapadékhiány okozta. Átlag feletti csapadékot csak a június hozott 

– idézte fel Kovács Győző. A helyzet 2021-ben sem javult, sőt, nyáron olyan kevés eső esett, amely a repülőtéri mérések alapján Veszprémben korábban még nem fordult elő. 

Az éves csapadékösszeg 212 milliméterrel volt kevesebb a sokévi átlagnál tavaly, a 2020-as és a 2021-es évek így összesen 310 milliméter hiányt halmoztak fel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül mindkét évben a magasabb hőmérséklet miatti intenzívebb párolgást, ami hamarabb előidézi az aszályos helyzeteket és fokozza annak káros hatását 

– magyarázta a meteorológus. 

A szakember elmondta, 2022 első felében tovább romlott a helyzet, és a halmozott csapadékhiány július közepére megközelítette a 400 millimétert: a január, a február és a március is meglehetősen csapadékszegény volt idén, az arányt a szokásosnál csapadékosabb április és június javítja.

Kovács Győző elmondta, aszályos évről akkor beszélhetünk, ha az évi csapadékösszeg nem éri el a 400 millimétert. A negatív rekordot a 2000-es év tartja 372 milliméteres csapadékösszeggel, de 2001-ben, 2003-ban, 2011-ben és 2021-ben sem érte el az éves csapadékösszeg ezt az értéket. Hozzátette, az évi csapadékösszeg átlaga csökken, eloszlása időben és térben is szeszélyesen alakul, miközben egyre magasabbak az évi középhőmérsékletek, egyre gyakoribbak a hőhullámok, amelyek alacsony páratartalommal járnak, és ugyancsak fokozzák az aszályok kialakulását. A meteorológus arra is felhívta a figyelmet, hogy Veszprémben a sokévi csapadékátlag 1991–2020 között 600 milliméter volt, miközben ez az érték 1931–1960-as időszakban még 636 milliméter, míg 1961 és 1990 között 625 milliméter volt. Az évi átlagos csapadékmennyiség – a globális éghajlatváltozás következményeként – közel 40 milliméterrel csökkent. 

– Lassan, de biztosan szárad ki ez a térség is, emiatt időről időre egyre kevesebb vízzel gazdálkodhatunk – összegzett Kovács Győző.