A koronavírus-járvány az ingatlanpiac több területére is hatással van

A 2010-es év és 2020 harmadik negyedéve között a lakásárak 26,8 százalékkal, míg a lakóingatlanok bérleti díjai 14,6 százalékkal növekedtek az Európai Unióban annak statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján. Míg 2010-től a bérleti díjak folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést mutattak, addig az ingatlanok átlagára szélsőségesen ingadozott. A 2011 és 2013 közötti mélyrepülés után az ingatlanárak stabilak maradtak egészen a 2015-ben elindult hirtelen növekedésig, ami ütemében felülmúlta a bérleti díjak emelkedését is.

– Míg a 2008–2013 közötti időszakban összességében a lakásárak visszarendeződése volt megfigyelhető, addig a bérleti díjak válságállónak bizonyultak. Köszönhetően annak, hogy a pénzpiaci válság miatt a hitelfelvétel és lakásvásárlás előtt állók nagy arányban inkább a lakásbérlést választották, állandó keresletet generálva ezen a piacon. Ezzel a kiadási célú ingatlanvásárlás kiváló befektetéssé vált – fejtette ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A vizsgált tíz év alatt a bérleti díjak a 27 tagország közül 25-ben emelkedtek, Észtországban (136,6 százalék), Litvániában (106,9 százalék) és Írországban (62,2 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben. Csökkenést csak Görögországban és Cipruson tapasztaltak. Jellemző tendencia, hogy a lakásárak nagyobb mértékben növekedtek, mint a bérleti díjak, ugyanakkor vannak kivételek. Az éllovasok (Észtország, Litvánia, Írország) mellett Finnországban, Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Hollandiában is megelőzte a bérleti díjak emelkedése a lakásárak változását.

A bérleti díjak növekedése alapján Magyarország (43 százalék) a hatodik helyen áll a 31 vizsgált európai ország között. A Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi lakáspiaci jelentése szerint a budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában a hatodik legmagasabbak (Varsó, Szófia, Lisszabon, Pozsony és Prága után) az európai fővárosok között. Egy átlagos, háromszobás budapesti ingatlan bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés 87,5 százalékát teszi ki.

Hazánk esetében már kijelenthető, hogy a koronavírus-járványnak egyértelműen vesztese a lakásbérleti piac. A Központi Statisztikai Hivatal és az Ingatlan.com közös felmérése alapján július óta a bérleti díjak folyamatos csökkenése figyelhető meg. 2020 novemberében Budapesten 15, országos átlagban 12 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérleti díjak a 2020. januári, csúcsnak számító időszakhoz képest, ami a 2018. júliusi árszintnek felel meg.

Az otthoni munkavégzés terjedése, a távoktatás bevezetése, a turizmus stagnálása mellett a vásárlást ösztönző otthonteremtési támogatási elemek elindulása sem indokolja a bérleti piac keresletoldali bővülését, így az sem várható, hogy a bérleti díjak csökkenő trendje rövid távon megváltozik.

A szakértő szerint a befektetési célú lakásvásárlás mérlegelésénél így egyre inkább a hosszabb távú értéknövekedési potenciálnak kell dominálnia az elérhető bérleti hozammal szemben.