Borús a jövőkép a szállodaiparban

A koronavírus-járvány egész Európa szállodaiparának példátlan veszteséget okozott. Az STR globális szállodaipari adatszolgáltató adatai szerint az európai szállodák átlagos kihasználtsága 2020-ban mindössze 25 százalék volt éves átlagban, az egy kiadható szobára jutó árbevétel pedig 72 százalékkal esett vissza a 2019-es szinthez képest (amit várhatóan csak a 2023-as szezonban érhet el ismét az iparág).

Ezzel Közép- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika után a harmadik legnagyobb visszaesést Európa szállodapiaca szenvedte el. A kontinens szálláshelyeinek ekkora mértékű vesztesége jelentős részben az unión belüli határzáraknak tudható be, mivel a kisebb országok belső kereslete nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható – derült ki az elemzésből.

A körülményektől függetlenül nyitva tartani képes szállodák (az üzleti, oktatási célú vendégek fogadására sok országban fennmaradt a lehetőség) összességében komoly előnyre tettek szert átmenetileg bezárt versenytársaikkal szemben: fenntartották üzemfolytonosságukat és ügyfélkapcsolataikat, kisebb létszámleépítést kellett végrehajtaniuk, emiatt a visszatérés során is gyorsabban, rugalmasabban tudnak reagálni. Míg 2019-ben Európa fővárosaiban a hotelek átlagkihasználtsága egymáshoz képest jellemzően 10–20 százalékpontos eltérést mutatott, tavaly ez extrém, 70–80 százalékpontnyi tartományban szóródott.

A KSH 2020. január–novemberre vonatkozó adatai szerint a hazai kereskedelmi szálláshelyek 55 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak, a szálláshelyek összes bruttó árbevétele pedig 225 milliárd forint volt, ami 57 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 2020 decemberét érintő korlátozások miatt a teljes évre vonatkozó visszaesés mindkét értéknél a 60–65 százalék közötti sávban alakulhat.

Az év közepén tapasztalt belföldi keresletrobbanás jelentősen tompította a szektor visszaesését: míg a külföldi vendégéjszakák száma 75, addig a belföldi vendégéjszakáké csak 36 százalékkal esett vissza. Ennek pozitív hatásait elsősorban a vidéki szálláshelyek tudták kihasználni.

A szállodaberuházó és ingatlanfejlesztő cégek aktivitását tavaly elsősorban a banki finanszírozási oldal megnövekedett óvatossága hátráltatta. A 2021–2024 között átadni tervezett projektek száma a koronavírus megjelenését követő hónapokban felére csökkent, így a fővárosi szálláshely-kapacitás a következő három évben legfeljebb csupán kétezer új hotelszobával bővülhet. A június 30-án lejáró hitelmoratóriumot követően számos szálláshely esetében komoly adósságátstrukturálásra lehet szükség, ami az üzemeltetői és a banki oldalról is komoly kompromisszumokat kívánhat meg. Csak remélhető, hogy a hitelmoratórium lejártáig a turisztikai kereslet újbóli élénkülése enyhít majd a szállodák likviditási problémáin.

A korlátozások fokozatos feloldásával várhatóan a nyári hónapokban éledhet újra a szállodapiaci kereslet. A légitársaságok, szállodák, éttermek és turisztikai célpontok számára a verseny újraindulása komoly kihívást is jelent majd, hiszen bizonyos értelemben egészen más jellegű piacra kell visszalépniük.

A hatékony visszatérés egyik előfeltétele, hogy a járványhelyzet kezelését és a korlátozások feloldását az európai országok nagyjából szinkronban végezzék, mivel az újranyitás időzítése láthatóan az oltási programok levezénylésétől függ majd. Az oltások jelenleg lassú ütemben folynak, ami egyre több ország vendéglátóiparában okoz különféle tiltakozásokat.

Először a vidéki szálláshelyek iránt térhet vissza a kereslet, mivel a külföldi utazásokra vonatkozó korlátozásokat várhatóan lassabban oldják fel. Budapesten először az egyéni szabadidős vendégszegmens és az üzleti utazók kereslete térhet vissza. Őket követhetik a szabadidős turistacsoportok, míg legkésőbb, várhatóan csak ősszel a rendezvényekhez kapcsolódó kereslet indulhat fokozatosan újra.