Népszerű a szakképzés, nem kell elhelyezkedési gondoktól tartani

Emellett az utóbbi időben vált kifejezetten kedveltté a mechatronikus karbantartó és a honvédkadét-, illetve a sportedzőképzés is – tudtuk meg Berta Ildikótól, a Pápai Szakképzési Centrum főigazgatójától. A pápai intézményhez öt iskola tartozik, Pápa mellett még Sümegen, Várpalotán és Zircen oktatnak szakmai ismereteket.

- Az új szakképzési törvény szerint iskolai alapfeladatként jelenik meg a szakmai oktatás – mondta Berta Ildikó. A hivatalos szakmajegyzékben megadott 175 alapszakma oktatására van lehetőség kizárólagosan a szakképző intézményekben. Ezek szakképző iskolai és technikumi formában valósulnak meg. A pápai centrum fenntartásában lévő iskolák technikumi osztályaiban 13-féle érettségi végzettséget adó ágazati szakképesítést, a szakképző iskolai képzésben pedig 20-féle szakmát tanulhatnak a nappali tagozatos diákok és azokafelnőttek, akik közismereti tartalom nélküli, kétéves képzésre jelentkeznek. Ezenkívül kétéves, érettségire való felkészítésben is részt vehetnek az érdeklődők – fejtette ki Berta Ildikó.

– Az idei tanévtől a szakképzési Híd programot felváltva egyik iskolánkban elindítottuk a Dobbantó programot, amelyet az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, a lemorzsolódás veszélyének kitett, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő fiatalok számára ajánlunk. Ha ezt sikeresen elvégzik, gondoskodó mentor vezetése mellett a műhelyiskolában részszakképesítés megszerzésére lesz lehetőségük – fejtette ki Berta Ildikó, a Pápai Szakképzési Centrum főigazgatója.

Megjegyezte, legnagyobb számban a 8. osztályt végzettek lépnek tanulói jogviszonyba a Pápai Szakképzési Centrum iskoláival, akik a megszokott, már említett formákban tanulnak. – A szakképzés átalakításával az iskolák feladatai a közeljövőben nemcsak a 14–18 éves korosztályra korlátozódnak, hanem minden olyan felnőttnek igyekeznek segíteni a szakma megszerzésében, aki úgy dönt, hogy tanulni szeretne. Azoknak az ágazatoknak, amelyek iskoláink fő profilját adják, a felnőttek oktatásában is nagy szerepük lesz. Nemcsak az egyéni jelentkezéseket várjuk, hanem a gazdaság kisebb-nagyobb szereplőit is, akik egyéni igényekkel jelentkezhetnek – tette hozzá a főigazgató.

Ismertette, a szakképző iskola 3 év, a technikum 5 év, a Dobbantó program 0,5–1 év, ezt követően a műhelyiskola 0,5–2 év – egyéni haladási ütemtől függően. A rugalmas tanulási idő a felnőttek oktatásában is megjelenik, ugyanis nem feltétlenül 2 év alatt lehet szakmát tanulni, hanem az előképzettségtől és az előzetes tudástól, gyakorlattól függően a képzések akár 0,5–1 év alatt is megvalósíthatóak.

Berta Ildikó kiemelte, a 27 ágazat közül iskoláik körülbelül felében folytatnak képzéseket. – Hisszük, hogy az asztalostól az eladóig, a hegesztőtől a villanyszerelőig, a logisztikai technikustól a kisgyermekgondozóig – és még lehetne sorolni – terjedő képzési kínálatunk valódi jövőképet és karrierlehetőséget kínál – fogalmazott. Megtudtuk tőle, változatlan népszerűségnek örvend a logisztikai technikus, a pincér, a szakács, a mezőgazdasági gépész és hegesztőszakma, emellett az utóbbi időben vált népszerűvé a mechatronikus karbantartó és a honvédkadét-, illetve a sportedzőképzés is.

Hozzáfűzte, az újabb képzések elsősorban az informatika, a villamosipar és az elektronika területén jelennek meg, mint például a mechatronikus karbantartó vagy a kereskedő és webáruházi technikus. Emellett egy-egy iskolájukban indítanak rendészeti őr, valamint szőlész-borász képzést is.

A főigazgató elmondta, még mindig vannak tipikusan női és férfiszakmák, de a határ egyre inkább kezd elmosódni, például lányok is választanak már asztalos vagy villanyszerelő szakmát, emellett a honvédkadétképzés a lányok körében is nagyon népszerű.

Berta Ildikó a szaktudás megszerzésével járó előnyök kapcsán hangsúlyozta, a technikumi öt év elvégzése után egyszerre kapják kézbe a diákok az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, valamint a nyelvvizsga megszerzésére is lehetőségük nyílik. Emellett a technikumban végzők jelentős előnyt élvezhetnek majd a felsőoktatási felvételinél, a szakirányú továbbtanulásnál, illetve a hároméves szakképző iskolát végzők köréből kerülhetnek ki a szakmák mesterei.

– Már működik az ösztöndíjból és a tanulói munkaszerződésből származó jövedelem egymásra épülő rendszere. 2020 szeptemberétől vezették be a szakképzési ösztöndíjat, melyet minden szakképzésben megkapnak a tanulói jogviszonnyal rendelkező diákok. Az ösztöndíj mértéke szakképző intézményben folyó ágazati alapoktatásban 2020-ban a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 10 százaléka, vagyis 16 100 forint, míg technikumban folyó ágazati alapoktatásban a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének öt százaléka, azaz 8500 forint. Minden tanuló számára biztosított a támogatás, ugyanakkor a későbbiekben a tanulói juttatások eredményfüggőek is, ezáltal is sarkallva a tanulót a szakképzésben való komoly, hatékony és eredményes részvételre – hívta fel a figyelmet a Pápai Szakképzési Centrum főigazgatója.

Mint mondta, a duális képzésben a szakirányú oktatásban a szakképzési ösztöndíjrendszert felváltja a szakképzési munkaszerződés. Ez alapján a tanuló a végzett munkáért munkabérre jogosult, amely eredményeként akár a minimálbér összegét is megközelítheti, de ez legalább a minimálbér 60 százaléka.

Berta Ildikó a végzett tanulók elhelyezkedési lehetőségei kapcsán rámutatott, saját példánkból tudhatjuk, hogy egy-egy mesteremberre mennyi ideig kell várni, legyen az építkezés, karbantartás vagy lakásfelújítás. Így tehát nem kell elhelyezkedési nehézségektől tartani, hiszen a technikusok és a mesteremberek iránt mindig nagy a kereslet. Az építőipar és az IT-szektor szinte bármennyi szakembert tud foglalkoztatni a jelenlegi helyzetben.

– Az iskoláink szakmakínálatának kialakításakor a mindenkori munkaerőpiaci elvárásokat próbáljuk követni, erre az új, rugalmas szakképzési rendszer ad lehetőséget. A szakmák és ágazatok, illetve a képzési tartalmak újragondolásával, a gyakorlatorientált oktatás segítségével a tanulók piacképes és korszerű tudással lépnek be a munka világába – emelte ki.

Hozzátette, a koronavírus-járvány okozta változások miatt az ágazatok szerepe is átalakulhat, ehhez a munkaerőpiacnak és természetesen az oktatásnak is alkalmazkodni kell a jövőben. – A szakképzésre vonatkozó egyedi miniszteri határozat alapján a szakképzésben a közismereti és szakmai elméleti tárgyakat és a jelenlétet nem igénylő szakmai gyakorlatot az oktatók online oktatás kereteiben tanítják. A jelenlétet igénylő gyakorlatot a külső képzőhelyeken, az eddigi gyakorlatnak megfelelően vagy – ha ez nem lehetséges – iskolai tanműhelyi keretek között – az egészségvédelmi szabályok maradéktalan betartása mellett – végzik. Ez az oktatóknak ugyan többletfeladatot okoz, de minden iskolánk elkötelezett a minőségi szakmai oktatás megvalósításában. A tavaszi digitális oktatási munkarendhez hasonlóan minden résztvevő – szülő, diák, tanár – együttműködésére, segítő hozzáállására, támogatására van szükség a mostani helyzetben is. Az iskolák igény szerint informatikai eszközöket biztosítanak a diákoknak és az oktatóknak a zökkenő- és problémamentes munka érdekében – zárta Berta Ildikó.