Egyre kevesebben fűtenek fával

– Az energiapiac átrendeződőben van. Egyrészt nagyon sok háztartás váltja ki nap­elemmel a fűtését, és mivel a pandémia miatt visszaesett a szénhidrogén-alapú termelés, ezzel együtt a felhasználás, a gáz világpiaci ára is csökkenő tendenciát mutat. A gáz újra versenyképes lett a fával, és ha nagyjából ugyanannyiba kerül, akkor a gázfűtés nyilván kényelmesebb. Egyszerűbb, tisztább, nem kell vele fáradozni – mutatott rá az ügyvezető. Hozzátette, amúgy a fa ára is körülbelül tíz százalékkal csökkent tavalyhoz képest.

Kiderült az is, hogy a tűzifa­vásárlási szokások vidékenként változóak lehetnek. Győr környékén az akácot és a csert ismerik mint tűzifát, a bükköt és a gyertyánt nem annyira. Veszprém megyében, a Bakony térségében pedig a bükk, a gyertyán, a cser a sláger, és megveszik még a kőrist is, de az akácot nem ismerik annyira, mert nincs sok belőle.

Manapság a vevők egyre inkább a „konyhakész” fát keresik, míg tíz évvel ezelőtt még megpróbáltak a saját munkájukat is beleadva spórolni, ezért akkor inkább a hengeres tűzifát vitték. A szentgáli vállalkozásnál felkészültek erre az igényre, ráadásul a termelésük jelentős része exportra megy. A hazai vevők kiszolgálása után a tűzifa nagy részét Olaszországba, Ausztriába vagy Né­metországba viszik.

Bodor Dezső megjegyezte, van különbség az egyes népek favásárlási szokásai között is. Az olasz kereskedők például májustól augusztus végéig veszik meg a szükséges nyersfamennyiséget, amelyet kiszárítanak, aztán majd tőlük viszik el azt a vásárlóik. A németek nem nyáron veszik a fát, inkább szeptember–októberben töltik fel a raktáraikat, de csak száraz fával. Ők a legracionálisabbak, mert fajlagosan a legtöbb fához így, szárazon jutnak. Igaz, megfizetik a száraz fa felárát is, de az általuk vásárolt tűzifának szépnek, tisztának kell lennie, mert főleg látványtüzelésre használják, és dizájnértéke is van a fának a lakásban.

Megtudtuk, hogy az osztrák, német vagy akár az olasz vevők sokkal tájékozottabbak a tűzifa kapcsán, mint a magyar vásárlók. Előbbiek veszik a fáradságot, és megtanulják az alapdolgokat, mielőtt fát vennének, ami sokat segíthet a trükköző faárusok elkerülésében.

– Ha a magyar elmegy dinnyét venni, akkor tudja, hogyan válassza ki a megfelelőt. A fának is megvannak az ismérvei, de valamiért a legtöbb ember ezekkel nincs tisztában. Nem sajátítja el azt az ismeret­anyagot, ami szükséges lenne a favásárláshoz, ezért könnyen be lehet csapni. Tudni kellene azt, hogy mennyi egy köbméter száraz fa súlya, illetve ismerni kellene azt a négy-öt fafajt, amit használunk. Régen ez a tudás megvolt a magyar emberekben, de mára valamiért kiveszett – mondta Bodor Dezső Károly, aki kitért arra is, hogy a favásárlási szezon már tavasszal elkezdődik.

A lelkiismeretes, precíz vevők a fűtési szezont követően kitakarítják a fáskamrát, megnézik, mennyi fogyott, és már május–június táján beszerzik a szükséges mennyiséget. Aztán akadnak olyan vásárlók, akik folyamatosan veszik a fát, és végül vannak azok, akik eddig nem foglalkoztak vele, és most, a fűtési szezon előtt, amikor megjönnek a hidegek, akkor veszik csak meg azt. Ilyenkor megugranak az igények, majd lecsendesedik a kereslet, és már csak nagyobb hidegek idején nő meg újra.

A vállalkozásnál kitaláltak több megoldást is a fa csomagolására és szállítására. Az egyik módszernél bála­hálóval tekerik körbe a fát, de kifejlesztettek egy többutas, göngyölegszerű csomagolási rendszert is, amelynél a kalodaszerű fatartó üres állapotban, a csuklószerű pántok segítségével összecsukható és könnyen szállítható. Mivel sokaknak nincs helyük a tárolásra, ebben az eszközben a fa akár a kertben is jól tárolható. Még látványelemként is használható, hiszen a szépen összerakott tüzelő jól mutat. Ha elfogy a fa, akkor a csuklópántok révén összecsukható a tartó, és visszaküldhető a következő rendelésnél. Tárolni szellős helyen kell a tűzifát, mert ha teljesen zárt helyre tesszük, akkor a gombaspórák megtámadják azt. Fényre nincs szüksége a gombának, a félnedves fában el­indulnak az életfolyamatai, ami a fa korhadásához vezet, de ha szellőztetünk, vagy valamelyik életfeltételét megszüntetjük, az megállítja a folyamatot.