Adómentes lesz az otthoni pálinkafőzés

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is – jelentette be Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az előzményekhez tartozik, hogy a magyar kormány korábban adómentessé tette bizonyos mennyiségig a házi pálinkafőzést, Brüsszel azonban kötelezettségszegési eljárást indított emiatt. Egyeztetéseket követően 2015-ben kedvezményes szabályokat sikerült elérni. A főzést megelőzően literenként hétszáz forintos párlatadójegyet kellett a magánfőzőknek vásárolniuk.

A jövőben azonban ez a csekély teher is eltörölhető. „A célunkat elértük, az adómentes párlatfőzés szabadsága már mindenkit megillethet az Európai Unióban – szögezte le az államtitkár. Az új uniós irányelv szerint a párlatfőzés háztartásonként évente ötven liter gyümölcsszeszig adómentes lehet, és a mentesség mind az otthoni, mind a bérfőzdei előállításra érvényes. A pálinkafőző magánszemély viszont az elkövetkezőkben sem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják. S a desztillálóberendezés nyilvántartásba vételi kötelezettsége is megmarad.

Csalló Jenő pálinkamester Balatonalmádi határában működtet főzdét, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja, a Pannon Pálinkafőzők Egyesületének elnöke. Így ismeri a kereskedelmi és a bérfőzdék helyzetét is, több oldalról látja a piacot. Az államtitkári bejelentés kapcsán az a véleménye, hogy a tisztességes magán- és bérfőzők szempontjából jó döntés született.

A hangsúly a tisztességesen van. Ugyanis szerinte arra kell odafigyelni, hogy kellőképp hatékonyan ellenőrizzék a magánfőzés szabályait áthágókat. Ezt nagyon fontosnak tartja. Megjegyezte: a szakmának nincs baja a rendelkezéssel, a tisztességtelen adóelkerülőkkel van. Azokkal, akik a házipálinkát ”a szomszédoknak és a szomszéd falunak is főzik„, azaz értékesítik. Ugyanis az tilos. Szakértőnk szerint olyan hazai szabályokat kell hozni, amelyek a szükséges módon kordában tartják ezt a réteget. Ráadásul elmondása alapján ők szennyezik a szennyvízrendszert a cefremoslékkal és nincs garancia arra, hogy a minőségre figyelnek. Valószínűleg inkább arra törekednek, minél több párlatot állítsanak elő. Ám így káros is lehet az általuk készített ital fogyasztása.

A pálinkamester tájékoztatása szerint azt is tudni kell, hogy a kedvező szabályok érvényesülése esetén nagy lesz a különbség bérfőzött és a kereskedelmi pálinka ára között. Utóbbira ugyanis a szeszadó, a népegészségügyi termékadó és az áfa is rárakódik.

– Óhatatlanul bekerülhet a házipálinka a kereskedelmi forgalomba és az adómentesen magánfőzött párlattal nem tudnak a bér- és a kereskedelmi főzdék versenyezni. A megoldás az lehet, ha megfogják a szabályokat megszegőket, jogszerű keretek közé szorítják tevékenységüket – állítja a pálinkamester. Csalló Jenő azt is kiemelte, hogy az új kedvező szabályok 2022. január 1-vel léphetnek hatályba.

A Pénzügyminisztérium jelenleg vizsgálja, lehetséges-e a hivatalos, az EU által meghatározott másfél évnél korábban, akár már jövőre alkalmazni az adómentes párlatfőzés szabályait. A jogi ügymenet szerint szükséges az uniós irányelv rendelkezéseinek hazai jogrendbe ültetése. Ezért az országgyűlés akár már idén ősszel dönthet a pálinkafőzés szabadságát biztosító törvényjavaslatról.

Párlatadójegy-vásárlás

Az 2020 eleji adatok szerint több mint 26 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban. Idén az első félévben csaknem 44 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők. A hazai pálinkapiac háromszintű. A magánfőzés mellett vannak a bérfőzdék, amelyekbe kistermelők vihetik gyümölcseiket lepároltatni. A kereskedelmi főzdékből pedig a boltok polcaira kerülnek termékek. A pálinka uniós eredetvédettséget élvez, Magyarország és néhány osztrák tartomány használhatja az elnevezést. Csak gyümölcsből készülhet. A szőlőtörköly párlata a törkölypálinka.