Valószínűleg jelentős mennyiségű bor vár eladásra a pincészetekben

Június 30-ig lehetett bejelenteni a zöldszüretet, július 6-ig kellett az előzetes helyszíni ellenőrzéseket elvégezni a hegybíróknak a bejelentett területek 10 százalékán. A zöldszüret elvégeztét legkésőbb július 21-ig kell bejelenteni, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül. Az intézkedés a túltermelés csökkentését szolgálja. Országosan közel 4300 hektáron terveznek zöldszüretet a gazdálkodók, de leginkább a Kunsági és a Tokaji borvidéken élnek a lehetőséggel. Nálunk 20 hektárra adtak be igénylést mondta el lapunknak Karl Lajos, a Balatonfüred-Szőlősi Hegyközség hegybírója.

Koczor Kálmán négy hektáron tervezi a zöldszüretet, de szerinte más intézkedések kellenének, hogy az ágazat egyenesbe jöjjön. – A zöldszüret csak pótcselekvés, hosszú távon kellene gondolkodni, piacfejlesztési és alapanyag-termesztési koncepció kellene, hogy javuljanak az ágazat kilátásai – mondta.

– Rengeteg szőlőt termesztünk az Alföldön, olyan 40-50 aranykoronás területeken, ahol cukorrépát és napraforgót is lehetne, és a minőségről ne is beszéljünk. Ahol pedig kiválóak a termőhelyi adottságok és a szőlő a tájalkotó kultúra, ott nem lenne szabad hagyni eltűnni, például itt, a Balaton északi partján. A nyugat felé koncentráló piacpolitikánk sem kedvező. Néhány évtizede Magyarország 7,6 millió hektoliter bort termelt, de ezt akkor kelet felé az utolsó cseppig értékesítettük. Ma hárommillió hektoliterrel nem tudunk megbirkózni. Nem tudjuk azt sem, hogy pontosan mennyi bor érkezik az országba. Sok előadást hallunk arról, hogy Francia- és Olaszországban hogyan működik a rendszer, pedig a lényeg az lenne, hogy számunkra ez milyen tanulságokat rejt. A termelőt nem az érdekli, hogy máshol mi van, csak az, hogy legalább az önköltséget megkapja a termelt szőlőért – hangsúlyozta Koczor Kálmán, a Koczor Pince vezetője.

A balatonfüredi borász szerint az ágazatból hiányzik a hosszú távú gondolkodás, hiszen az eltelepített szőlőt 30-40 évig művelni kell. A zöldszüret vagy a krízislepárlás csak átmeneti megoldást hozhat a túltermelés leküzdésére.

– Csak azért dobom le így a chardonnay-t, mert az elmúlt években nagyon jó termés volt rajta, így szinte a maximális támogatás igényelhető rá. Ha osztok-szorzok, és azt mondom, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a gépi szüret után 80 forint körül tudom értékesíteni a szőlőt, akkor jobban megéri, ha nyáron a családban a gyerekek ledobálják a fürtöket. Ráadásul hibás volt a világfajták telepítésének ösztönzése, mert például pont a chardonnay-ra nincs hatalmas igény – tette hozzá.

Koczor Kálmán véleménye szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy a térség borászatainak gyakorlatilag megszűnt a folyóbor-értékesítése. A talponálló kocsmák bezártak, és a kulturált borfogyasztást is megnehezíti a vezetésre vonatkozó zéró tolerancia. A sofőrök szívesen fogyasztanának egy pohár bort vagy egy fröccsöt az ebédhez, ha ez lehetséges lenne.

– A gyors készletcsökkentés másik eszköze lehet a krízislepárlás. Idén akár 110–115 forintot is lehet kapni a lepárolt bor literje után, a bor alkoholtartalmától függően, amelyet ellenőriznek. Most csak az „OBI-zott”, azaz az Országos Borminősítési Intézetben forgalomba hozatali engedélyt szerzett bort lehet lepárolni, az elrontott tételek eltüntetésére ez nem alkalmas. A kis termelőknek ez nem megoldás, de jó lehet a palackban megöregedett tételek hasznosítására – mondta Karl Lajos.

A betárolt készletek pontos nagyságáról nincs információ, de valószínűleg jelentős tétel vár a pincészetekben eladásra. A térség családi borászatainál jellemző a helyben értékesítés, amely a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag leállt. Most ugyan biztatóan indul újra az élet a Balaton körül, de jó termés ígérkezik, így további készletnövekedésre lehet számítani. Lassan az utóbbi évek támogatással telepített szőlői is termőre fordulnak, ami további zavarokat okozhat a pincészetek életében.