Ebele Bálint eplényi cégvezető: most a túlélésről szól az élet

Esküszik a csapatmunkára, és beavatott nagy tervükbe is, miszerint az egész világon a leghosszabb vízi csúszdát építik meg néhány éven belül. A cégvezető reméli, a világjárvány után a gazdaság mielőtt talpra áll.

- A gyakori enyhe, esős téli időjárás ellenére is sikerül átlagosan 80 és 100 napos sízéshez és snowboardozáshoz megteremteni a feltételeket Eplényben, ami ilyen időjárási körülmények között kiemelkedő teljesítmény – jegyzi meg Ebele Bálint az arénában levő sportos irodájában. Síléce még a sarokban, mert rendszeresen járta a hegyet, a pályákat, figyelte a körülményeket, a hó gyártását. Az enyhe télhez képest az említett kitűnő eredmény egyfelől annak köszönhető, hogy itt nagyon komoly infrastruktúra működik. Összesen 51 hóágyúval és egy korszerű szivattyúrendszerrel dolgoznak, amivel óránként 600 köbméter havat tudnak gyártani. Természetesen ez akkor tud jól működni, ha az időjárási körülmények megfelelőek, tehát hideg van, általában mínusz egy-két foktól lehet beindítani a hóágyúkat. A hógyártáshoz irányadó úgynevezett nedves hőmérséklet kiszámítása elengedhetetlen, ami a hegyen levő négy mérőállomás segítségével történik. Így mérték a száraz hőmérsékletet, a relatív páratartalmat, a szélerősséget, a légnyomást, a szélirányt is, majd az adatok alapján határozták meg a hóágyúzási stratégiát napi szinten. A pálya eredményes és biztonságos működtetésében alapvető szerepe van a csapatnak, ami minden évben nagyon kemény munkát végez. Egy szezonban az alkalmi munkavállalókkal, a síoktatókkal, a parkolást irányítókkal együtt akár 140-180 ember is dolgozik a pályákon, de a létszám a feladatok tükrében naponta változhat.

- Télen csak álmatlan éjszakáim vannak, az órám kétóránként ébreszt, egyik szememmel alszom, a másikkal a hegyet, az időjárást figyelem. Gyakran itt vagyok éjszaka is, és indulok a hegyre, ha kell, figyelem, irányítom a hóágyúzást – fogalmaz. Mindemellett folyamatos az infrastruktúra karbantartása is. Eplényben nagyon fontosnak tartják a kezdők kiszolgálását. Főszervezőként rendszeresen részt vesznek nagy hazai télisport-kampányokban, ilyen a Síelj itthon! Meggyőződésük, hogy kitűnő körülmények között lehet itthon síelni, amire kiváló helyszín az eplényi. Ezért már évekkel ezelőtt különféle csatornákon, közösségi oldalukon megszólították azokat az embereket, akik itthon szeretnék megtanulni a téli sportokat. Őket kitűnően felszerelt infrastruktúra várja síiskolával, magyar oktatókkal, kölcsönzővel, parkolókkal, vendéglátóhelyekkel. Itt minden megvan, ami egy alpesi pályán, csak kisebb méretekben. A hely népszerűségét jelzi, hogy évről évre 10-15 százalékos emelkedést érnek el a síoktatásban, átlagosan 50-60 ezer jegyet adnak el egy szezonban, és 150-200 ezer köbméter havat gyártanak.

Ebele Bálint büszkén említi, először az országban náluk rendezték meg a Spartan Race viadalt, rendszeresek az országos sí-, snowboard- és a hegyi bringás bajnokságok. Emellett cégek, autómárkák képviselői is jönnek hazai és nemzetközi programokkal. Tervezik, hogy jövőre a Nemzetközi Síszövetség által regisztrált versenyt rendeznek a négyes pályán, ami megkapta a szövetségtől a minősítést, hogy akár női Világkupa-futamnak adjon helyszínt. – Programjainkkal szeretnénk feltenni Eplényt a nemzetközi térképre – hangsúlyozta a cégvezető.

A múltról felidézte, Eplényt hidegzugnak is nevezik, mert sokszor alacsonyabb a hőmérséklet, mint az ország többi részén, és már régebben is működtek itt sípályák. Akkor még természetes hóval, amit ma szinte csak a hóágyúkkal lehet előállítani. A Síaréna Kft. még 2006-ban kezdte kiépíteni a hóágyúrendszert hazai magántőkéből. A társaság azóta is versenyképesen működik a piacon. Ebele Bálint az utóbbi éveket tekintve legkiemelkedőbbnek azt tartja, amikor naponta átlagosan 840 ember kereste fel őket 2019 januárjában. Arra is nagyon büszke, hogy évente átlagosan 8000 embert tanítanak meg síelni, ami hazai körülmények között kiemelkedő. Alapvető célnak tartja a hatékony működést, hogy minél több embert csábítsanak ki a szabadba, hogy sportoljanak itthon a téli mozgásszegény időszakban.

A cégvezető aláhúzta, büszkén tekintenek a tavaszi és nyári szezonra is, amelyben évente 30-50 százalék közötti az éves forgalomnövekedés. Ahogy bezár a sípálya, azonnal kezdődik a libegőzés, amit nullától százéves korig mindenki ki tud használni. Ilyenkor ugyanis lelassítják a felvonókat, a hegytetőn pedig a legszebb bakonyi kilátóból még a Balatont is meg lehet csodálni, és erdei sétára is van lehetőség. Egész évben kiemelten kezelik a családi, illetve gyermekprogramokat. Nagy tervük, hogy a meglévő infrastruktúrára néhány éven belül vízi csúszdát építsenek a hegyen. – Ha sikerül, elmondhatjuk, itt működik a világ leghosszabb, nagyjából másfél kilométeres vízi csúszdája – fogalmaz.

Ebele Bálint úgy mondja, nagyon sokat tanult a hegyen az életről, a munkáról, emberekről és a természetről, utóbbi mindig is szenvedélye volt. Munkáját hivatásnak tartja, és szerencsésnek tekinti magát, hogy még középiskolás korában, 2006-ban idekerült diákmunkára. Építették a pályát, ásták az árkokat, telepítették a vascsöveket. Miután végzett a Pannon Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán 2012-ben, marketinges, majd négy év múlva ügyvezető lett a társaságnál.

- Örökös lüktetés itt az élet. Sok nehézség adódik, és tanulni kell a sikerből, de a kudarcból is. Sokszor úttörő munkát végzünk, hiszen nincs magyar példa előttünk, de igyekszünk mindig a legjobb megoldást megtalálni – avat be küzdelmeikbe. Szenvedélye a hegyek, a sízés, a túrázás és a bringázás. Folyamatosan tanul, eltökélt a folyamatos növekedésben. Megszerezte a síoktató képesítést, tervezi, hogy snowboardoktató-vizsgát is tesz. – Hogy ezzel a snowboardiskola működésében még jobb döntéseket tudjak hozni – érvel Ebele Bálint.

A világjárványról megjegyezi, a társaság mindennapi ügyeinek középpontjába a túlélés került. A mostani helyzet miatt nem tudják üzemeltetni a libegőt, ami tavasszal az egyetlen bevételi forrásuk. Ennek ellenére valamennyien optimisták, vallják, hogy túlélik a mostani időszakot, és reményeik szerint minél hamarabb folytatják a munkát. Az ügyvezető igazgató szerint a járvány elleni küzdelemmel párhuzamosan arra kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni, hogy minél előbb újra tudjon indulni a gazdaság minden ágazata. – Ezzel csökkenthetjük a gazdasági és társadalmi károkat, amiket jelenleg nagyon nehéz felbecsülni – állítja.