Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a növényvédelemre

Új károsítók jelentek meg, és az új fajták növényvédelmére is jobban kell figyelni – hangsúlyozza a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

A baktériumok és gombák mellett komoly károkat okoz nyugati dióburok-fúrólégy. A portál tájékoztatása szerint a faj Észak-Amerikából került át Európába. Magyarországon először 2011-ben mutatták ki a jelenlétét.

A nyugati dióburok-fúrólégy nősténye a zöld burokba rakja le a petéket. A lárvák a dió zöld burka és a csonthéj között fejlődnek, rágásuk nyomán a burok elfeketedik. A dió csonthéja is elszíneződik, mely színeződés nem távolítható el, így romlik a héjas dió értéke. A károsított diókban a magbél nem fejlődik rendesen, ráncosodik, töpped, és a termés idő előtt lehullik.

A lárvák 2–5 hétig fejlődnek a termésben, majd elhagyják azt és a talaj felső rétegében bábozódnak be. A báb áttelel, a következő évben pedig a populáció nagyobb része imágóvá alakul, kisebb hányada azonban báb formájában „elfekszik” egy vagy több évre. A rajzás szokásosan július második dekádjában kezdődik.

A kártevő terjedésének megfigyelésére országos program indult. A 2011–2017 között tartó megfigyeléssorozat hasznos információkkal szolgált. 2012-ben Vas megye mellett már Zalában is megtalálták a dióburok-fúrólegyet, majd 2013-ban Somogyban is felbukkant. 2014-ben különösebb terjeszkedés nem volt megfigyelhető, 2015-ben azonban Győr-Moson-Sopron mellett Baranya és Veszprém megye területén is megtalálták.

A növényvédő szeres védekezésre nem túl széles hatóanyag-paletta állt rendelkezésre, és a permetezések nem adtak kielégítő védelmet. Ez indukálta, hogy valamilyen módszerrel hatékonyabbá tegyék a kezeléseket. A dióburok-fúrólégy elleni védekezésre Németországban kísérleti jelleggel már alkalmaznak egy eljárást, melynek lényege, hogy permetezéskor nem a teljes növényállományt kezelik, és a permetlébe egy csalogató anyag is kerül. A kártevő féken tartására elvileg lehetne használni alternatív módszereket is, de ez nagyüzemben nem igazán valósítható meg. Ilyen például a csirketartás az ültetvényben, hogy az állatok felegyék a lárvákat és a bábokat, vagy a talaj fóliázása, esetleg a fák lehálózása.

A világ diótermesztése az 1960-as évek óta rohamosan növekedett, napjainkra megnégyszereződött. Az utóbbi években nőtt a harmadik országokból behozott dió mennyisége és értéke az Európai Unióban is. A legnagyobb dió-importőr Olasz-, Német- és Spanyolország, amelyek az EU teljes dióbehozatalának 60 százalékát vásárolják meg.

Az egy főre vetített diófogyasztás tekintetében Hollandia és Ausztria vezet, de feltörekvő piacnak számítanak a közép-európai országok, így például Lengyel- és Csehország.