Szőlőmetszés: az első lépés a minőség felé

A meghagyott rügyek számáról borvidéktől, termőhelytől és a tervezett minőségtől függően döntenek a szakemberek. A metszéssel kezdődik a termésszabályozás, ami a legnagyobb terhelést határozza meg. Rárakni többet később nem lehet, de a termést még csökkentheti az időjárás, a kártevők és kórokozók károsítása, és maga a szőlész is, hajtás- és fürtritkítással.

– Mi egész télen metszettünk. Összesen ha három hét volt, amikor hidegebb volt az időjárás, de akkor sem volt annyira hideg, hogy akadályozta volna a munkát. Ez a metszés szempontjából ugyan jó volt, de tartunk tőle, hogy a melegebb télben a kártevők, kórokozó gombák sem pusztultak el, és ezekkel idén jobban számolni kell a növényvédelmi munkák során – mondta el Baloghné Király Mónika, a pécselyi Balogh-pince borásza. A szőlőmetszés nem egyszerű munka, komoly szaktudás kell hozzá.

A metszéskor a szőlész már a beszüretelt fürtök mennyiségét és a bor minőségét is tervezi. A szőlőt csapra vagy szálvesszőre metszik, a szálvesszőket még kötözni is kell. A szálvesszős metszésnél így nagyobb a kézimunka-igény, mégis ez az elterjedtebb metszési mód az ültetvényeken.

– Gyakorlatilag minden fajtát lehet csapra metszeni, de kicsit bonyolultabb, mert a metszéssel 1-2 évre előre kell gondolkodni, hogy ne kopaszodjanak fel a termőalapok. A kar közelében kell tartani a termőalapokat, és úgy kell meghagyni a biztosítócsapot, hogy az fenntartható legyen. Egy rossz metszés hatalmas lombfelület-veszteséget okozhat – mondta el Kálmán József pécselyi borász. A Kálmán-pince szőlőültetvényeinek nagy részét csapra metszik, csak a szürkebarát és a chardonnay fajtánál alkalmaznak szálvesszős metszést. – Nagyon nehéz boldogulni a szőlőben munkát vállaló napszámosokkal. Mi már akkor berendezkedtünk a lehető legnagyobb arányú gépi művelésre, amikor még nem volt tíz hektár szőlőnk. A soraljműveléstől a törzstisztításon át az előmetszésig mindent géppel csinálunk. Az előmetsző gépen egymás fölött 8-10 mozgatható tárcsa forog, ezek a beállított magasságban elvágják a vesszőket. Ez annyi segítséget ad, hogy nem kell kirángatni a vesszőt a befűződrótok közül, hanem azok 5-10 centis méretben kihullanak maguktól. Ez a metszési munka hatvan százaléka – tette hozzá Kálmán József.

A Balogh-pincénél minden terület szálvesszős művelésű, de náluk is két fázisban megy a munka.

– Nálunk elektromos metszőollókkal egy menetben készre metszünk, de mindent otthagyunk. Ezután jönnek a napszámosok, akik a levágott vesszőket kihúzgálják, és levagdalják az esetleg fennmaradt vagy nagyon kapaszkodó vesszőket – tette hozzá Ba­logh­né Király Mónika.

Egy átlagos évben április 10-e körül történik a rügyfakadás a Balaton-felvidéki szőlőkben. Tavaly két héttel korábban fakadt a szőlő, és a virágzás is két-három héttel előbb történt a szokásosnál. Bár a Balaton-felvidék hideg, kötött talajai lassan meleg­szenek, körülbelül nyolc Celsius-fokos talajhőmérsékletnél lehet a nedvkeringés beindulására számítani. Ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, idén is korai rügyfakadással lehet számolni.