Vonzó lehetőség a rész- vagy kötetlen munkaidő, a távmunka

Egyre vonzóbb a rugalmasságot előtérbe helyező vállalati kultúra. Még mindig jóval kevesebb embert foglalkoztatnak Magyarországon részmunkaidőben, mint ahányan azt igényelnék.

Kevesen dolgoznak Magyarországon részmunkaidőben: a 15-64 éves korú 4 millió 400 ezer emberből mindössze 191 ezret – százból ötöt – foglalkoztattak így tavaly a negyedik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A szám uniós átlagban is nagyon alacsony: Bulgária után nálunk van a legkevesebb részmunkaidős. Biztató azonban, hogy a kereskedelem, a multik, a kis- és középvállalkozások, alkalmanként a termelő cégek is nyitnak a rugalmas megoldások felé. Elengedhetetlen ez egy olyan környezetben, ahol hatalmas a verseny a munkavállalókért.

A rugalmas foglalkoztatás vonzó alternatívája a teljes munkaidős, határozatlan időre szóló szerződéseknek: kötetlenebb munkaidővel, a home office lehetőségével kecsegtet, és egyáltalán nem merül ki a részmunkaidőben. Különböző módokon beépíthető egy cég működésébe: ahol nem jöhet szóba a távmunka, ott a kötött munkarenden lehet lazítani.

Több partnerüknél találkoznak különböző rugalmas formákkal – adminisztratív munkakörökben hat- vagy négyórás, ezenkívül nyugdíj melletti részmunkaidős foglalkoztatással – a szombathelyi székhelyű Emberfejlesztés Kft. szervezetfejlesztő-HR-vezetői, Gacs Erzsébet és Horváth Aliz. További példát is említenek: egyik ügyfelüknél a támogatásukkal alakították át a beszerzői pozíciót úgy, hogy egy részmunkaidős nyugdíjas és egy háromgyerekes édesanya megosztva látja el a munkakört, ezzel két elégedett munkatársat nyert a termelő vállalat. – A munka és a magánélet közötti kényes egyensúly, bármilyen élethelyzetben is van rá szükség, jobban megőrizhető ezekkel a formákkal, és ez nagy előny – mondják. Szerintük a nyugati országokban bevált távmunka, részmunkaidő – akár úgy, hogy egy teljes állást két munkatárs tölt be -, a kötetlen munkarend és munkaidőkeret már megjelent régiónkban, de teljes elfogadottságuk még várat magára. Pedig ezek növelhetik a cégek munkaerő-megtartó erejét.

- A munkáltató is tesz ilyenkor engedményt, megbízik a munkavállalójában, ha home office-ra (távmunkára) ad lehetőséget – jellemzően havonta egy-három napot dolgozhat otthonról az alkalmazott. Vannak feladatok, amelyekhez nyugalom kell, ezt nem minden munkakörnyezet tudja biztosítani. A beteg gyermekkel is otthon maradhat a szülő, miközben az elektronika segítségével el tudja látni a feladatát. Értelemszerűen ez csak szellemi pozíciók esetében lehetséges. A forma elsősorban a fővárosban terjedt el, ahol a nagyobb cégek tudatosan a létszámuknál kevesebb főre bérelnek irodát, ami költséghatékonyabbá teszi a működést; a távmunka lehetőségét ajánlva pedig megoldja a motivációkérdést és a munkáltatói márkát is erősíti – sorolják az előnyöket.

A munkajogi szabályozás adott ahhoz, hogy a cégek rugalmas foglalkoztatási módokat vezessenek be, de sok minden függ az adott tevékenységtől. Nem kivitelezhető például, hogy egy termelő cégnél az adott szakember két órával hamarabb „tegye le” a műszakot. A részmunkaidős foglalkoztatáshoz az kell, hogy a munkáltató és a munkavállaló erről munkaszerződésben állapodjon meg, megjelölve a napi munkaidő mértékét. Az utóbbiról szabadon megegyezhetnek.

A kismamák munkába állását támogatja például A munka törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a munkáltató – a munkavállaló kérésére – köteles a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani a munkaszerződést a gyermek hároméves – három vagy több gyermeket nevelő édesanya esetén a gyermek ötéves – koráig.

Tény, hogy a skandináv országok munkajogi szabályozása százalékosan határozza meg a részmunkaidőt, így ott létezik a 20-tól akár 85 százalékos részmunkaidő lehetősége is. A szervezetfejlesztő szakemberek bíznak benne, hogy hazánkban is egyre több munkáltató ismeri fel az ebben rejlő előnyöket.