A szőlőtermesztés és borászat aktualitásairól is hallhattak a gazdák

Májer János intézetigazgató előadásában az előző évjárat sajátosságairól beszélt és a legfrissebb rügyvizsgálati eredményeket mutatta be. Elmondta, hogy a 2017-es évjárat időjárásában is voltak szélsőséges elemek, de végül mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő évjárat született.

A hosszú hideg tél fagykárt nem okozott, a rügyfakadás korai volt. Az áprilisi hidegbetörés a mi térségünkben terméskiesést nem okozott. A hőhullámok egész nyáron jellemzőek voltak, de az aszálykár kialakulása előtt mindig megérkezett a felmentő csapadék, viszont nagyon meleg volt.

A gombabetegségek a száraz meleg miatt nem jelentkeztek, viszont korán kezdődött a szüret. Gyors éréslefutásban összecsúsztak a fajták. Amire szeptember végén jelentős csapadék érkezett, már a szüret nagy része lefutott.

- Sokszor beszélünk klímaváltozásról. Az biztos, hogy míg néhány évtizede az október volt a fő szüreti időszak, mostanában már szeptember végére általában leszüretelnek a gazdák – mondta el Májer János.

Tavaly a csapadék összességében átlagos volt, nagyon sok, 55 volt a hőségnapok száma, és volt 40 fok körüli hőmérséklet is. Kiemelkedő év volt nagy terméssel és megfelelő mustfokokkal. Átlagosnál alacsonyabbak voltak a savak, de ezek finom összetételűek.

Idén decembertől február közepéig a szokásosnál melegebb, nulla fok fölötti átlaghőmérsékletek voltak jellemzőek. Február végén érkezett az első hideghullám, ezt március elején egy újabb követte. Országosan nem is múlt el nyomtalanul a rapszodikus időjárás. A Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön mínusz 22 fok alatti hőmérsékletek is voltak. Itt, a Balaton-felvidéken úgy tűnik, hogy megúszták a szőlők a hideget, a természetes rügypusztulás szintjén maradtak az értékek, és a rügytermékenység is jó. A Balatonaliga térségéből érkezett mintáknál viszont 70-90 százalékos rügykárt tapasztaltak a szakemberek.

Sellyei Gábor badacso-nyi hegybíró az elérhető szőlőtelepítési és szerkezetátalakítási támogatásokról beszélt. A benyújtandó pályázatok közötti különbségeket, a megfelelés nehézségeit ismertette.

Németh Csaba intézeti mérnök a szőlő régi és új kártevőiről tartott előadást. – A hatékony növényvédelelm alapja a keskeny, szellős sorok, az előrejelzésre alapozott és időben elvégzett növényvédelem – mondta el a szakember.

Beszélt a szőlőben jellemző atkákról, a filoxéráról, az araszoló- és bagolylepke-kártételről. Bemutatott sok kabócafajt és az általuk terjesztett baktériumokat, a csapdázás és a védekezés lehetőségét. Szó volt a molyokról, a cserebogarakról és az eszelényről, a harlekinkaticáról és két muslicafajról is. A szőlő egyre jelentősebb, melegvérű kártevői is szóba kerültek. Térségünkben a vaddisznó, a seregély, az őz és a szarvas is jelentős kártevő lett. Németh Csaba nem feledkezett meg a védendő rovarokról sem. Vegyszeres védekezésnél óvni kell a méheket, pókokat, hétpettyes katicákat, kék dongókat, fülbemászókat, földiméheket és az óriás tőrösdarázst is. Az előadások után gyakorlati bemutatók következtek.

A gazdálkodók a legújabb metszőollókkal, a telepítés eszközeivel, kötözőszerszámokkal ismerkedhettek. Bár működés közben nem lehetett látni, egy cég ködsárkány nevű gépét is elhozta. Ez elterülő meleg köd létrehozásával a fagykárok ellen tehet jó szolgálatot. Az intézet szakemberei kétféle metszési típus helyes módját is bemutatták, majd borkóstolásra is lehetőség nyílt.