Kezdődhet a talaj-előkészítés, magvetés, dugványozás

- A petrezselyem is olyan, mint a mák, apró magjai vannak, amelyek csak 5-6 fokos talajon indulnak meg. Lassú csírázása miatt is érdemes magjait salátamaggal keverni, mert a gyorsan csírázó saláta jelöli a sort, és a petrezselyem sem lesz olyan sűrű – mondja Takács Ferenc, a zánkai Gyógynövény Völgy szakmai vezetője.

Itt is elkezdték már a munkálatokat, a magaságyásokat és a fűszerspirálokat már előkészítették a veteményezésre. A petrezselyem, a borsó, a mák, a hagyma, a sárgarépa, a körömvirág, a muskotályzsálya vetését már most el lehet kezdeni.

A szakember szerint érdemes ezekre a korai magvetésekre fátyolfóliát teríteni. Ez átengedi a vizet és a párát is, a magvetést nedvesen tartja, de 2-3 fokkal magasabb lesz alatta a hőmérséklet.

- Most érdemes fűzvesszőt dugványozni, ha valakinek van nedvesebb területe. El lehet a kaprot is vetni, bár nem valószínű, hogy egy héten belül kikel, de a korai vetéssel elérhetjük, hogy már március közepén tudunk friss kaprot kihúzgálni – teszi hozzá Takács Ferenc.

A levélfűszereket kissé sűrűbben kell vetni, hogy egyelni lehessen friss felhasználás céljára. A korai karalábét, amit már májusban lehet szedni, szintén ilyenkor kell vetni fólia alá vagy üvegházba. A káposztafélék ráérnek, azokat májusban, júniusban szabadföldi ágyba érdemes vetni, s onnan szétpalántázni.

A szakember a vetés mikéntjét meg is mutatja. A magas ágyásokban 5-6 fokkal melegebb a talajhőmérséklet, könnyebben átmelegíti a nap. A sort a két leszúrható fémkaró közé feszített madzaggal jelöli, majd egy fűzfaággal meg is húzza. A magas ágyásokban szépen eldolgozott, porhanyós föld van, tetejére érett komposztot terítettek. A kaprot kézből óvatosan, vékonyan szórja, vigyázva, két ujjal temeti be. Az apró magvakra elég szitálni is kevés földet, a nagyobb magvak mélyebben csíráznak.

- Szabadföldi vetésnél nem ennyire lényeges a morzsalékos talaj, de az átrostált komposzt jó magágy. A nagymagvúak – a borsó, a kuko- rica, a patisszon, a cukkini – nem igényelnek annyira jól eldolgozott talajt. A kabakosoknak, például a sárgadinnyének mindig csinálunk egy kis fészket. Ez 40-50 centi átmérőjű, arasznyi gödör. Az aljába érett istállótrágyát szórok, arra kerül a föld. Így sokkal gyorsabban kicsírázik és hamarabb érik, ez általában két hét előnyt jelent. Régen üvegharangot borítottak ezekre a fészkekre, mert az megvédte a tököt, uborkát vagy dinnyét a májusi fagyoktól – meséli.

Sokféleképpen lehet a csírázást és a kelést segíteni. Legegyszerűbb vetés előtt egy nappal beáztatni a magot. A megduzzadt mag egy héttel előbb kel. Arra kell figyelni, hogy ha szárazabb talajba kerül a beáztatott mag, akkor rögtön alaposan be kell öntözni. A gyökérképződést fűzfalével lehet serkenteni. Az összeaprított vesszőt négy-öt napra be kell áztatni, majd ezzel a lével megöntözni a magvetést vagy a dugványokat. Szaporítóládába a palántázni való zöldséget kell ültetni, ezt később szét kell tűzdelni. A most ültetett paradicsom, paprika csak fólia alatt, illetve üvegházban nőhet tovább. A felásott, elgereblyézett földet napos időben érdemes néhányszor átgereblyézni, és akkor a napfény elvégzi a fertőtlenítést.