Az egész országban elterjedt már az aranysakál

Rédei Zsolt, a sümegi Kinizsi Vadásztársaság elnöke szintén azt tapasztalta, hogy vadászterületükön is növekedett az aranysakál, vagy másik nevén, a nádi farkas létszáma. 

– Bár idényenként az elmúlt években csupán néhány példány került terítékre nálunk, ám mivel óvatos állat, ezért ebből a valós létszámukra nem lehet következtetni. Az esti, éjszakai üvöltésük viszont jellemző, felismerhető, s ebből tudjuk, hogy élnek a területen, s egyre többen. A Kinizsi Vadásztársaság területén évtizedek után öt éve került terítékre először aranysakál, aztán azóta minden évben több alkalommal. Ami az állatot illeti, nádi farkasként is ismerik, a rókánál magasabb, nagyobb súlyú, de a farka rövidebb, a színe drappos. Arany János Toldi trilógiájában minden bizonnyal nádi farkast pörgetett a feje fölött Toldi Miklós, nem pedig szürke farkast, ami termetre, súlyra többszöröse az aranysakálénak – fogalmazott Rédei Zsolt.
A MATE adatai szerint a faj átlagos éves növekedési üteme eléri a negyven százalékot, így a magyarországi lehet a legnagyobb populáció Európában. Ennek ellenére a toportyán néven is ismert ragadozót a magyar Vörös könyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték ki. Aztán kiderült, a faj nagyon is létezik, elterjedési területének bővülése a Dráva környékén kezdődött, ráadásul az állomány létszáma nagyon gyors növekedést mutatott. Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki, ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban. Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb területeket. A populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy az aranysakál populációja, amely a MATE becslése szerint elérheti a 60 ezer egyedet, hamarosan stabilizálódik Magyarországon.