A barátka több fészket is épít, a tojó választhat

A barátposzáta népi elnevezését, a barátkát a hímek fejtetején lévő feketés sapkáról kapta, hasonlót viselnek a barátrendi szerzetesek. A tojók fejteteje rozsdabarna színezetű. Hazánk leggyakoribb poszátafaja, évente kétszer költ. Költőhelye kertek, városi parkok, temetők, falusi porták, liget- és galériaerdők, árok menti bokrosok.

Vasuta Gábor

A hímek több fészket építenek, a tojók a legalkalmasabbat választják ki. A talajhoz közel, bokrokon építi fészkét. A növényi szálakból készített kerek fészek gyökerekkel, kevés állati szőrrel és néhány tollal bélelt. Évente kétszer költ, fészekalja négy-öt, ritkán hat szürkésfehér vagy barnás alapszínen szürkén és barnán pettyezett, sávozott tojásból áll. A kotlásból a hím és a tojó is kiveszi a részét. Két hét után pattannak meg a tojások, és ugyanennyi ideig maradnak a fészekben a fiókák, mind a két szülő szorgalmasan etet. Rovarok, legyek, hernyók hangyák képezik táplálékát.

Napjainkra kiveszőben lévő népi neve a papfülemüle. Őszi vonulásuk idején gyakran megfigyelhetjük a kertünk végében az érő bodzaszemeken, hiszen ez az egyik kedvenc táplálékuk, kondíciójukat így erősítik meg a vonulásra.

Védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.