Ma már csak túrázókra vár az egykori hegyesdi vár

A Balaton közelében fekvő kistelepülés, Hegyesd legfőbb turisztikai látnivalója a falu mellett magasodó vulkáni hegy, a tetején a várrommal. A kirándulók örömére 2021-ben távcsövet telepített az önkormányzat a hegy csúcsára. Tiszta időben ellátni Kapolcsig, de a különleges körpanoráma részét képezi a Csobánc, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Tóti- és Gulács-hegy. Maga a tanösvény másfél kilométer hosszú, és tíz állomást tartogat a kirándulóknak. Ezek mindegyike a környék természeti és történelmi látnivalóiról ad tájékoztatást, de magáról a hegyesdi várról, a helyi adottságokról, az erdei életközösségről, az erdőgazdálkodásról és még a fafajokról is.

Az első állomáson találkozhat a túrázó a Hegyesdi várhegy tanösvény térképes ismertetőjével, amit már csak a könnyebb tájékozódás miatt is érdemes átnézni. A második állomáson Hegyesd és környéke természeti értékeivel, a harmadikon geológiájával, a negyediken a vár történetével ismerkedhetünk meg. A tanösvény ötödik állomása a csúcs, ahol különleges körpanoráma fogadja a látogatót. Az idevezető út meredek, mondhatni kissé fárasztó, de minden egyes lépés után szebb a látvány, amint körbe tekintünk. Amikor elfogy a lépcső, szükséges még egy kis mászás. A meredek sziklafaltól nem kell megijedni, kellő óvatosság mellett tulajdonképpen bárki megmászhatja. Leginkább négykézláb, ám a cél elérése érdekében ez már tényleg semmiség. A Hegyesd tetejéről ritka szép látvány tárul a kiránduló elé, amely egy plusz élménnyel, a 2021-ben ide helyezett távcsővel egészül ki. A távcsőbe nem szükséges pénzt dobni, használatához csupán fel kell jutni a 281 méter magas csúcsra. Oda, ahol egykor vár állt, amely vélhetően a 13. század második felében épült a tatárok újabb támadása elleni védelmi rendszer részeként. Ma védelmi funkciója nincs, de a túrázók számára maradandó élménnyel szolgál. Igaz, már csak némi kő és omladék látszik a történelmi múltból, ám a tanösvény elnevezése őrzi emlékét. A hegyesdi várat egyébként 1329-ben már királyi várként említették. A 14. század első harmadában a Kőszegi nemzetség uralta, akiknek hatalmát a dunántúli területeken csak Anjou Károly hadai tudták megtörni. Királyi várnagy költözött falai mögé, aki a várbelieken kívül a környékbeli hét jobbágyfalu népeinek parancsolt. A középkor évszázadaiban sűrűn váltották egymást a vár földesurai, ami aztán török kézre került. 1562-ben foglalták vissza a magyar hadak, azonban újjáépítésre már alkalmatlannak találták, s ezért később fel is robbantották.

Manapság a kirándulókon kívül madarak, rovarok, növények uralják ezt a szép helyet. Ezzel összefüggésben számos érdekességet tartogat még a tanösvény többi állomása. A hatodik a rovarokról, gombákról, a hetedik az erdőlakó madarakról, a nyolcadik a gímszarvasról és a vaddisznókról, a kilencedik a fafajokról nyújt bőséges információt. Az utolsó, tizedik állomáson maga a hegyesdi erdő és a hazai erdőgazdálkodás kerül a fókuszba, amit a hegyet bejáró megfáradt vándornak már csak egy kis pihenő miatt is érdemes végigolvasnia.