Európa legkisebb csére

Az apró falvak szegények és elnéptelenedőek voltak már akkor is, de az élővilág annál sokszínűbb és gazdagabb. A Dráva zabolázatlan medre, a hirtelen leszakadó magas homokos partfalak rabul ejtettek, nem beszélve a kenutúrákról. A térségben a kis csér (Sterna albifrons) volt a hőn áhított madarunk. Nélküle egy kirándulás nem telt el, költési időszakban ugyanis a Dráva kavicszátonyain telepedett meg néhány pár, mi pedig az ártérből vagy a magaspartról lestük meg az apró halakkal repdeső csodaszép madarakat. Később sikerült látnunk a tömörkényi Csaj-tavon vonulási időszakban. Madarunk az európai kontinens legkisebb csérféléje. Április végén, május elején érkezik meg Közép-Afrikában található telelőhelyéről hazánkba. Néhány pár költ Magyarországon kisebb-nagyobb rendszerességgel. 

Költéséhez későn kezd, általában fészekalja június elején vagy közepén válik teljessé. A kis csér fészket nem épít. Kavicsos partszakaszra, szigetekre vagy homokpadkákra kapar egy mélyedést, és abba tojja két-három tojását. A kotlásuk, amelyben mindkét szülő felváltva részt vállal, 19-22 napig tart. A kikelő fiókák egy nap elteltével már elhagyják a „fészket”. Az első időszakban a tojó védelmezi őket, ekkor a hím feladata, hogy a párjának és a fiókáknak eleséget szállít. A fiatal madarak viszonylag hosszú ideig a költőhelyen maradnak. 

Zsákmányszerzési szokása is érdekes, ugyanis a legtöbb csérféle függőlegesen csap a vízbe, míg ő kissé ferdeszögben vág a vízfelszín alatt megpillantott zsákmányokra. Túlnyomórészt rákokkal, vízi rovarokkal, esetenként kisebb halakkal táplálkozik. A hím az udvarlás idején apró halakat hord a párjának, mutatva, hogy képes a fiókák felnevelésére. Fotózni nagy kihívást jelent, még a gyors kezűeknek is, mivel gyors fordulatokkal manőverezik a levegőben. Személy szerint a felvételen látható madarat Horvátországban egy sólepárlónál sikerült több óra után lencsevégre kapni. Magyarországon fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi érteke 500 ezer forint.