Mária hét fájdalma a zirci kistemplomban

Kicsi a város képét meghatározó kéttornyúhoz képest, és ritkábban tekinthető meg, ám érdemes tudni, milyen nagy értékeket őriz. 

A Zirci Ciszterci Apátsághoz tartozó, a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templomra Szűcs István Miklós helyi képzőművész hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, és Huszár Lőrinc atya mutatta be lapunknak. A kistemplom – ahogy leggyakrabban emlegetik a helybeliek – 1740 és 1780 között épült, több szakaszban. Hazánkban egyedülálló módon jelenítik meg benne Mária hét fájdalmát. Ezek a késő középkor óta hagyományosan a következők: Jézus körülmetélése vagy a templomban való bemutatása, amikor is Simeon megjövendöli Mária szenvedését („a te lelkedet is tőr járja át”), menekülés Egyiptomba, a tizenkét éves Jézus keresése, találkozás a kereszthordozó Jézussal, megfeszítés, levétel a keresztről, azaz piéta és sírbatétel. 

Freskók és faplasztikákA templomba belépve – kopottságában is szép – barokk tér tárul elénk. Lőrinc atyának igazat kell adnunk ebben. Azt is elmondta, hogy a belső berendezés, az oltár, a fölötte lévő piétaszobor, a szószék, a padok a XVIII. századból származnak. A templomot 1780-ban festették ki. Azt is megtudtuk a ciszterci szerzetestől, hogy ezt a dátumot jeleníti meg különlegesen a diadalíven látható latin nyelvű kronosztikon. A szöveg fordítása: „Fájdalmas Anya! Imádkozz, a heinrichaui és a zirci konventért (vagyis szerzetesközösségért)!” A piros betűket római számként összeadva kapjuk meg az 1780-at. Huszár Lőrinc arra is felhívta a figyelmet, hogy a mennyezeti képek, a szentély oldalképei és a díszítő festés – feltételezhetően –, egy nívós mester, ifj. Josef Winterhalder (1743–1807) alkotásai. Ő volt Franz Anton Maulbertsch egyik legtehetségesebb tanítványa, korának egyik leghíresebb freskófestője. 

Külön érdemes beszélni az oltár fölötti piétáról. A halott Krisztus és Mária alakját láthatjuk. Ez a fából készült, 145 centiméter magas, belül üreges, egy törzsből kifaragott alkotás a magyarországi barokk szobrászat igen színvonalas és egyedülálló alkotása az atya szavai szerint. Jézus ugyanis nem édesanyja ölében fekszik, hanem Mária mellett, egy sziklán ül, és elhanyatló felsőtestét Mária magához szorítja. A zirci piétaszobor alkotója ismeretlen. Azt viszont tudjuk, hogy a plasztikát, azaz tulajdonképpen domborművet hozott létre, mert hátsó részét a falsíkhoz igazította. Hársfát használva is olyan különlegesen érzékletes hatást ért el vele, mint a leghíresebb olasz, kőből faragó szobrászok. Mária arcán emberi, anyai érzések, szívszaggató fájdalmak is megjelennek – emiatt is értékes. 

Angyalalakok és alkotói önarckép– A fából készült, szép vonalú oltár tabernákulumának ajtaján Jézus olajfák-hegyi virrasztását láthatjuk. A szentély mennyezetképe a keresztet vivő Jézus és Mária találkozása, két oldalt a kereszten függő Jézus, és Jézus sírbatétele van megfestve. Figyelemreméltó munka az áldoztatórács. A szentélynél álló két angyalszobor valaha a Fájdalmas Anyát fogta közre – folytatta a kistemplom bemutatását Lőrinc atya. Hozzáfűzte: az utóbbi években a szentély megújult. A restaurálás folyamán előkerültek az eredeti színek és a XX. századi átfestést a falakról eltávolították. A piétaszobor és az oltár visszakapta eredeti, ragyogó barokk színeit. Ez a színvilág, azok számára, akik a kopottas szentélyre emlékeznek, szerinte talán idegenül hathat. 

– A szószék koronáján az utolsó ítélet angyala fújja harsonáját. A szentélytől jobbra, fali fülkében, gipszből készült Mária-szobor található, a gyermek Jézussal. A sekrestye beépített szekrénye a XVIII. század végén készülhetett. Ha feltekintünk a mennyezetre, három boltszakaszban, a szentélytől indulva, a következő jeleneteket láthatjuk: Jézus bemutatása a templomban, a szent család Egyiptomba menekülése. A karzat fölött pedig a tizenkét éves Jézus a templomban. Ezen a festményen, Jézustól jobbra, a képből mintegy kitekintő, kék sapkás alak a templom kifestője lehet – tudtuk meg az atyától, aki arra is rámutatott, hogy a karzat fából készült. Mellvédjén festett hangszerek sorakoznak. Alatta Szent József és Páduai Szent Antal szobra áll. A templom 1780-ban épült tornyában pedig egy harang lakik, az 1922-ben öntött Szent Vendel-harang. 

Egykori királyi udvarház– A zirci főutcán, a Kossuth utcán Veszprém felé haladva, az I. András téren, a hősi emlékműtől nem messze találhatjuk a Fájdalmas Anya-templomot, vagy ahogyan a zirciek emlegetik, a kistemplomot. A néhai módos sváb parasztgazdák házai övezik. A környéken megcsodálható, szépen falazott kőházak, kőből rakott kerítésekkel, nagy gazdasági épületekkel, sok férőhelyes istállókkal, tágas csűrökkel még őriznek valamit az egykori zirci falu, azaz „Dorf” hangulatából. Sajnos napjainkban ez az életforma már a múlté Zircen – sorolta a szerzetes. 

– Történelmi helyen járunk – szögezte le Lőrinc atya, és magyarázatként hozzátette: a kistemplom közelében állt az a királyi udvarház, amelynek falai között hunyt el I. András királyunk 1060-ban. András király az öccsével, a trónkövetelő Béla herceggel vívott, Mosony melletti összecsapásban alulmaradt, sebesülten hozták Zircre. Itt halt meg, majd az általa alapított tihanyi apátságban temették el. 

A kistemplomtól északra ma is megtekinthetőek a régi templom alapfalai, a kőmaradványok. Ez volt a királyi udvarház, pihenőhely és a középkori falu Árpád-kori temploma, ami körül kifejlődött a középkori Zirc, akkoriban még bakonyi falu. A kórust tartó oszlopok és az azoktól különállóan kialakított szenteltvíztartók innen származhatnak, innen kerülhettek át a ma is álló kistemplomba. Érdekes megfigyelni, hogy a román kori maradványoktól nem nagy távolságra található, rokokó elemekkel gazdagított barokk templom más tájolású, mint elődje. 

Vízimalmok védőszentjeA templom búcsúünnepe a szeptember 15-ét, a Fájdalmas Anya napját követő vasárnap. Az épület a közelben lévő alsó temető ravatalozójaként, temetőkápolnájaként is szolgál. A XVIII. század végéig körülötte terült el a település temetője. Jellegzetes formájú, rózsaszín, úgynevezett zirci márványból készült sírköveket fedezhetünk fel itt, esetenként német nyelvű felirattal. Ezen a részen nyugszanak Zirc egykori sváb lakosai. 

A kistemplomtól keletre egy fülkében Nepomuki Szent Jánosnak, az egykori bakonyi vízimalmok védőszentjének szobra áll. Eredeti helye, a hajdanában a cisztercieknek épült ház, a Bagolyvár homlokzatán lévő, napjainkban üres szoborfülke. A kistemplom környezetében már 1729-ben, szentté avatásának évében állítottak kisebb szobrot neki, de az már nincs meg. S a szentély mellett még egy kőkeresztet láthatunk, melyet a zirci Augsti Wittmann család emelt.