Erzsébet királyné-szobrot és -emlékévet szorgalmaznak a pápai városbarátok

Kerecsényi Zoltán, az EpVE ügyvivője az Erzsébet-napon tartott sajtótájékoztatót, a liget közepén álló új fapavilonnál felhívta a figyelmet, hogy jövőre lesz Erzsébet királyné születésének 185. évfordulója, magyar királynévá koronázásának 155. évfordulója, 120 éve lesz, hogy hivatalosan, 1902-ben megkapta Erzsébet királyné nevét a pápai Erzsébet-liget, valamint 2022-ben lesz a világhírű magyar szobrászművész, a pápai kötődéssel bíró Zala (Mayer) György (1858–1937) elhunytának 85. évfordulója is.

– Júniusban avattuk fel a Fő téren a szobrász emléktábláját. Akkor Áldozó Tamás polgármester eljátszott a gondolattal, hogy a jövőben akár lehetne egy másfajta emlékjele, köztéri alkotása is Pápán, például Erzsébet királyné szobra. Szerintem Zala György Veszprémben, a Megyeház téren, az Erzsébet liget bevezetésénél lévő szobráról lehetne egy bronz másolatot készíteni, amely Pápán is méltó lehetne a felállításra. Szép dolog lehetne, ha ebben a veszprémi önkormányzat a pápai segítségére tudna lenni, ilyetén is erősítve a két település közti jó kapcsolatot, és esetleg 2022-ben közösen tudna a két város megemlékezni Erzsébetről. Az év akár „Erzsébet királyné-emlékév” is lehetne Pápán. Egyébként idén – november 19-én – van 120 éve, hogy Zala György Erzsébet királynéját 1901. november 19-én, Veszprémben felavatták, illetve 30 éve, hogy 1991 őszén ott újra felállították – mondta el az ügyvivő.

Kerecsényi emlékeztetett, a királyné halálát követően Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1898. november 19-én, Erzsébet-napon tette közzé felhívását, melyben faültetésekre, emlékhelyek létesítésére szólította fel a gyászoló nemzetet „Sisi” tiszteletére. A miniszteri kiáltvány hatására országos akció bontakozott ki, szinte minden magyar településen ültettek fákat, jelöltek ki emlékhelyeket az elhunyt királyné tiszteletére. A faültetési mozgalmon belül számos városban születtek nagyobb parkok, így Pápán is. A magyarok néhai szeretett királynéjának emlékére létesítették a pápai ligetet, Kodolányi Árpád földmíves iskolai kertésztanár tervrajzai alapján, 1899 tavaszán fogtak hozzá a kialakításához.

– Erzsébet királynénak a 19. század végén a „nemzet atyjának” tekintett Kossuth Lajossal összemérhető mítosza alakult ki, nem véletlenül, hiszen úgy tekintettek rá, mint aki az 1848/49-es szabadságküzdelem után sok szegény magyar politikai foglyot, hadiözvegyet, árvát, rokkantat oltalmazott, aki mindig képes volt Magyarország érdekében határozottan fellépni. A „magyar nemzet védangyalaként”, vagy – gróf Széchenyi István nyomán – „asszonyi angyalként” is emlegették a korabeli Magyarországon. Az ő közbenjárására szüntették meg a börtönökben a láncra verést, eresztettek ki hamarabb, részesítettek amnesztiában raboskodó, 1848/49-es hazafiakat. 1848/49 hadiözvegyeit, árváit és rokkantjait bőkezű adományokkal segítette, a fővárosi Magyar Királyi Rokkantház, vagy más néven Országos Honvédmenház megépüléséhez is ő juttatott anyagi segítségeket. A szabadságszerető Erzsébetben igazi pártfogóra, együtt érző királynéra lelt a nemzet, kétségkívül nagy ráhatással volt császár-férjére, egyik mozgatórugója volt azon dolgoknak, amik elvezettek a kiegyezéshez. Tényleg bőkezű adományozó volt, kezdeményezésével-támogatásával létesült többek között a budakeszi szanatórium is, az ő kívánságára építtették a magyar operaházat, mely egyik legkedvesebb helye volt hazánkban tett látogatásai során. Az ő védnöksége alatt jött létre 1879-ben a Magyar Vöröskereszt, akkor még Magyar Országos Segélyező Nőegylet néven. Erzsébet, „Sisi” alakja méltó a jövőben is az emlékezetre – fejtette ki véleményét a városbarát egylet vezetője.

Kerecsényi Zoltán felidézte az idén 90 éve született és öt éve elhunyt H. Szabó Lajos (1931–2016) helytörténészt, aki hű helyi és megyei ápolója volt Erzsébet királyné emlékezetének, külön könyvet írt 1998-ban „Erzsébet királyné tisztelete Pápán és környékén 1898–1998” címmel.