Alapos tájékozódással kezdjük a kerttervezést!

– Több évtizedes tapasztalat alapján mondhatom, hogy növényvásárláskor a díszfák ügyében vagyunk a legkevésbé tájékozottak. Általában csak azt tudjuk: hova, hogy milyen nagyra növő, mikor virágzó, mekkora árnyékot adó, de lehetőleg nem szemetelő fát szeretnénk ültetni. Képesek vagyunk teljesen az eladóra hagyatkozni. Persze, csak reménykedhetünk, hogy ő ért hozzá, és segítőkészen, őszintén fog ajánlani nekünk megfelelő díszfát. Pedig ma már könnyen utánanézhetünk, hogy mit tud egy-egy fa.

Mégis vannak dolgok, amelyekkel nem vagyunk tisztában. Például keverjük a faj és a fajta kifejezést. A faj lehet például hegyi juhar, ezüst hárs, japán díszcseresznye, ezek úgynevezett alapfajok, és ezeknek lehetnek fajtái, azaz különféle változatai, amelyeket többnyire úgy nemesítenek ki, és általában nagyobb a díszértékük. Például az úgynevezett alakfák, a gömb, az oszlopos, mind fajták.

Amikor végre eldöntöttük, hogy milyen célra szeretnénk fát ültetni, szerezzünk tudomást arról is, hogy milyen a kert talaja, például mekkora a mésztartalma. Ehhez egy kis ecetet csöpögtessünk egy kis marék földre, ha nagyon erősen pezseg, akkor nagyon magas a mésztartalma. Ilyenkor kell legkörültekintőbben válogatnunk. Egy-két zsák savanyú tőzeggel nem tudjuk megváltoztatni a talajviszonyokat, viszont az egész kertben végrehajtott talajcsere vagy egy-két köbméteres földcsere már segíthet. Arra gondoljunk, hogy egy fának a gyökérzete meghaladja a lombkorona méretét. Ha sekély, köves, erősen száraz a talajunk, és locsolni sem tudunk, az leszűkíti a lehetőségeinket.

Védett, meleg, a közvetlen környezethez képest magas fekvésben, és különösen az építményeink déli oldala elé olyan különleges fajok is szóba jöhetnek, amik másutt nem. Mindezek figyelembevétele mellett döntsünk, hogy sokáig örömünket leljük az elültetett díszfákban – mondta a kertészmérnök.