Lendületben a webáruházak

A tavalyi esztendő jelentős növekedési potenciállal ajándékozta meg a webáruházakat; a megelőző évhez képest 45%-kal több bevételre tehettek szert az online vásárlók, ami messze felülmúlta az előzetes várakozásokat. Persze senki sem számíthatott egy világjárványra, ami fenekestül felforgatja a gazdaság minden ágazatát.

Érdemes megvizsgálni, hogyan épült fel az a növekedés, ami a jelentésekben szerepel. Noha logikusnak tűnhet, hogy a járványhelyzet miatt jelentős tömegek érkeznek az aktív online vásárlók bázisába, ez egyáltalán nem mondható a növekedés motorjának. A 80 ezer új belépő hozzávetőlegesen 2,5%-os növekedést eredményez, ami csupán töredéke az összesített eredményeknek. Sokkal meghatározóbb volt a rendelési gyakoriság; az aktív vásárlók az év folyamán átlagosan 15,5 rendelést adtak le, ez 18%-kall több az azt megelőző évnél. Pozitív meglepetést hozott a kosárérték növekedése is. Az előző években az infláció mértékéhez hasonló minimális emelkedéseket láttunk, 2020-ban azonban mintegy 20%-os növekedést mérhettünk. Ezek együttesen eredményezik azt a növekedést, ami a valós bevételekben mutatkozik meg, lásd:

1 (bázis) x 1,025 x 1,18 x 1,2 = 1,45 = 45%

Napjaink fontos kérdése, hogy merre tart az e-kereskedelem, illetve milyen irányt vesz majd a koronavírus-járvány utáni újraszervezett piacon. Érdemes látni, hogy számos trend jelentősen megváltozott. A megkérdezett marketingvezető szerint a korcsoportok változása is alakíthatja a következő évek kereskedelmi kampányait és az online termékkínálatokat. Érdemes visszagondolni, mennyire félreértette a világ az online piac működését tíz évvel ezelőtt a gazdasági világválság idején. Akkoriban neves amerikai lapok taglalták, hogy az e-kereskedelem megfojtja a hagyományos plázákat, holott azok forgalmának visszaesése kizárólag a gazdaság rosszabb állapotának volt köszönhető.

Az Y- és Z-generáció nem fordult el a plázáktól, hiszen számukra a vásárlás nem csupán árubeszerzést jelent, hanem szabadidős tevékenységet is. Az idő igazolta, hogy az online vásárlás előnyei nem csupán a fiatal korosztály számára vonzóak. Magyarországon az aktív vásárlók átlagéletkora 44 év, ráadásul folyamatosan növekszik az 55 év felettiek részesedése.

Érdemes megtekinteni a webáruházak 2020-as toplistáját. A legnagyobb e-kereskedő az eMAG – Extreme Digital páros, amely a marketplace partnerek eredményeit levonva, saját kereskedéssel összesen 130 milliárd forintos bruttó bevételre tett szert.

Őket követi a MediaMarkt és az Alza. A képzeletbeli dobogó három szereplője összesen 200 milliárdot ért el, ami jól mutatja, hogy a hazai e-kereskedelem továbbra is kimondottan fejnehéz. A toplistán szereplő tíz legnagyobb webáruház együttes eredménye bruttó 330 milliárd forint körül, míg a TOP15 mezőnyének forgalma bruttó 380 milliárd forint körül alakult. Noha a legnagyobb szereplők jellemzően elektronikai termékek eladásával foglalkoznak, a tavalyi esztendő igazi nyertesei a gyors felhasználású termékeket kínáló webáruházak.

A hazai piac folyamatos erősödése jelentős kihívás elé állítja a kisebb erőforrásokkal rendelkező e-kereskedőket, akik csakis a saját profitrátájuk kockáztatásával képesek belépni az árversenybe. Épp ezért sokan terveznek külföldi piacnyitást. Napjainkban Románia és Szlovákia mellett Horvátország az egyik legnépszerűbb célállomás, de egyelőre kevés hazai szereplő rendelkezik jelentősebb piaci részesedéssel a déli szomszédunknál. Az edigital.hr webhely sikerként említhető, de a piacvezető szerepért egyelőre nem versenyezhet.

Sokan úgy vélik, hogy a hazai kereskedők versenyképességéhez csupán megfelelő exporttervre és a logisztikai nehézségek megoldására van szükség; a hazai online piac erős gyakorlóterep a régiós versenyvbe szálló kereskedők számára.