A szívbetegségek elismert kutatója a veszprémi származású Radovits Tamás

A napokban Budapesten járt Karikó Katalin biokémikus, az mRNS alapú vakcina technológiájának szabadalmaztatója. A tudós a Semmelweis Egyetemen megbeszélést folytatott Merkely Bélával, az egyetem rektorával.

Sikeres OKTV-verseny­eredményével, felvételi nélkül került be a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol 2004-en diplomázott a veszprémi származású Radovits Tamás. Utolsó tanévében Erasmus-ösztöndíjjal a németországi Heidelberg világhírű egyetemén, az orvostudományi kutatások egyik legnevesebb felsőoktatási intézményében töltött egy szemesztert.

A tudományos kutatómunkába a Tudományos Diákkör keretében már harmadéves orvostanhallgatóként bekapcsolódott, majd orvosi diplomájának megszerzése után PhD-tanulmányokat kezdett. Doktori kutatásainak nagy részét a heidelbergi egyetemen végezte Szabó Gábor szívsebész professzor mellett. A hároméves ösztöndíj letelte és a PhD-fokozat megszerzése után kezdte meg a szakképzést, amelynek végén belgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. A rezidensi képzésből fél évet a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban töltött.

Jelenlegi munkahelyére, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájára 2009-ben került, ahol azóta is dolgozik, elsősorban kutatói és oktatói munkát végez. A ranglétrát végigjárva 2017 óta egyetemi docens, majd a következő évtől a klinika tudományos igazgatóhelyettesévé nevezték ki.

– A kutatásaink célja, hogy jobban megismerjük a szív- és érrendszeri betegségek hátterét, kialakulását. Mindig arra törekszünk, hogy a tudományos eredményeink átültethetők legyenek a gyakorlatba és hatékonyabbá tegyék a kezeléseket – hangsúlyozta Radovits Tamás. Kutatásaik négy legfontosabb területe a sportkardiológia, a szívelégtelenség, a szívátültetés és a szív isz­kémia/reperfúziós károsodása (a vérellátás hirtelen leállása és újraindulása).

Radovits Tamásék több külföldi munkacsoporttal is együttműködnek munkájukban. Ehhez a gyakorlathoz kapcsolódik Karikó Katalinnal folytatott múlt heti tudományos megbeszélésük is, amelynek során felmerült egy jövőbeni együttműködés lehetősége is. – Az mRNS alapú technológia nemcsak fertőző betegségek elleni vakcinák fejlesztésére, hanem számos más területen is használható lehet a gyógyításban, ugyanis a molekula a szervezetbe juttatva képes specifikus fehérjék termelését kiváltani. Bár a magyar származású tudósra a Covid19 elleni vakcinafejlesztés miatt irányul nagy figyelem, a biokémikus korábban éveken keresztül folytatott kardiológiai kutatásokat az Egyesült Államokban – jegyezte meg az igazgatóhelyettes.

Radovits Tamás vezeti a Városmajori Klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumát, amely Közép-Európa egyik legnagyobb és legfejlettebb tudományos műhelye a szív- és érgyógyászati kutatások területén. A klinikán a világon egyedülálló biobank is működik. – A klinikán végzik Európában a második legtöbb szívátültetést. Az eltávolított beteg, de még élő szívből akár száznál is több szövetmintát gyűjtünk, amelyeket ebben a biobankban tárolunk – magyarázta a kutató. Ma már több mint 400 szívből van mintájuk, ami egyedülálló lehetőséget kínál a szívelégtelenség kutatására.

Radovits Tamás azon kevés kutató közé tartozik, aki külföldről tért haza, annak ellenére, hogy több lehetősége is lett volna Németországban vagy az Egyesült Államokban elhelyezkednie. Bár ez nem volt könnyű döntés számára, nem bánta meg, az egyetem hallgatóinak és fiatal kollé­gáinak is mindig azt tanácsolja, hogy a külföldön szerzett tapasztalatokat idővel itthon kamatoztassák. A kutatóorvos három egyetemen – Semmelweis Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – három nyelven oktat, az elmúlt években több díjjal ismerték el tudományos és oktatási tevékenységét. Büszke arra is, hogy a négy éven keresztül zajló Nemzeti Szívprogramot intézményük vezetésével végezték el Magyarországon, és e kutatási projekt hozzájárult ahhoz, hosszabb távon csökkenjen a szívelégtelenség és iszkémiás szívbetegség előfordulása, és az ezek által okozott halálozás.