Ultrahangos módszer válthatja fel a hagyományos műtéti eljárást

Az eszközt egy francia cég fejlesztette ki, és a közeljövőben Ausztria és az Egyesült Királyság mellett Magyarországon is alkalmazzák.

Visszérbetegséggel a magyar lakosság harmada találkozik élete során: a 30–50 év közötti korosztály tizedét, míg a 70 év felettiek esetében minden második embert érint. A kitágult, dudorodó erek a vénás keringési rendszer zavarait jelzik, és akár súlyos szövődményeket is okozhatnak. Az álló munkavégzés, a túlzott fizikai igénybevétel vagy éppen a mozgásszegény életmód túlzottan megterheli az alsó végtagokat, ez pedig a vénák falának meggyengülésével és kitágulásával jár, a vénabillentyűk elégtelen működéséhez vezet. A visszértágulatokra azért is oda kell figyelni, mert súlyos szövődményeket okozhatnak.

Az érsebészet számos műtéti technikát alkalmaz a vissz­­­­­­ér­tá­gulatok kezelésére vagy megszüntetésére. A hagyományos műtéti eljárással több metszésen keresztül távolítják el a kitágult visszeret, ebben az esetben azonban nagyobb az esély a szövődményekre, és tartós fájdalommal, akár sebfertőzéssel, illetve hosszabb gyógyulással is járhat. A panaszok néhány év múlva ismét jelentkezhetnek.

Egy évtizede terjedt el a modern visszérműtét (más nevén endovénás termoabláció), amely során lézeres, rádió­frekvenciás, mikrohullámú, ragasztásos vagy szkleroterápiás módszerrel, helyi érzéstelenítésben, egy tűszúrással végzik el a visszértágulat megszüntetését. Ezek az eljárások nem járnak szövetsérüléssel, minimális a szövődmények előfordulása, és a páciens a saját lábán távozhat a műtétről. 2013-ban az Egyesült Királyság Egészségügyi Hivatala által kiadott klinikai útmutató szerint visszérbetegség kezelése esetén az elsőnek választandó módszer az endovénás termoabláció.

A visszérsebészet most újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen olyan eljárást sikerült kifejleszteni, amelyhez sem kémiai anyagot, sem hőt sem kell alkalmazni, illetve – az esetek nagy százalékában – nincs szükség helyi érzéstelenítésre. A nagy intenzitású, fókuszált ultrahangkezelés jelentheti az áttörést a visszértágulatok és a vénás reflux kezelésében.

Ultrahangot évtizedek óta használnak az egészségügyben, elsősorban diagnosztikában, hiszen energiatartalma kicsi, nem okoz elváltozáso­kat a vizsgált anyagokban, továbbá nem károsítja az emberi szervezetet.

– A nagy intenzitású fókuszált ultrahang alkalmazása során a bőr felszínére helyezett kezelőfej fókuszált ultrahang-energiát sugároz az alatta fekvő vénára. A kezelőfejjel a bőrre kifejtett enyhe nyomás összenyomja a vénát, eltávolítva ezzel a vért a kezelendő területről, így a vér ott nem tud megalvadni és nem csökkenti a hőhatást.

A kezelés során az ultrahang a kezelendő vénát rizsszemnyi területen 85-90 Celsius-fok hőmérsékletre felmelegíti, ami bizonyítottan a tágult véna tartós elzáródását, elhegesedését okozza. A műtét során nem szükséges a véna megszúrása, nem hatolnak be az érbe sem, így nincs szükség műtőre, ezért a kezelés egyszerű kezelőhelyiségben elvégezhető.

A fertőzés és vérzés veszélye minimális, így nyugodtan alkalmazható véralvadásgátlót használó páciensek esetében is, ezzel lehetőséget adva olyanoknak is visszértágulat-mű- tétre, akiknél eddig nagy volt a kockázat a hagyományos műtéti módszerrel. A páciensek azonnal mozoghatnak a kezelés után, nincs szükség trombózismegelőző eljárásra – fogalmazott Szabó Attila érsebész, visszér-specialista.

A módszert és az ahhoz szükséges ultrahangkészüléket Franciaországban fejlesztették ki, az eljárást azonban egyelőre tanítják, hiszen nem mindegy, hogy az orvos az ultrahangos kezelőfejet milyen távolságra helyezi el vénától, és ott milyen maximális energiát fejt ki a kezelőfej. Az elvégzett kezelések száma jelenleg még alacsony, de az eddigi eredményekből kiderül, hogy a technológia működik.

Az ultrahangos visszértágulat-műtétet egyelőre csak Európában, két orvosi központban végzik. Ausztria és az Egyesült Királyság után a világon harmadik országként év végén hazánk is elkezdheti az eljárást alkalmazni.