madárvédelem

2021.04.01. 14:00

Költőodúkat helyeztek ki a Veszprémi Állatkertben

Az állatkertben évek óta kiemelt hangsúlyt kap a természet, illetve a bennünket körülvevő világ védelme. Az állatkerti állatok mellett odafigyelnek a vadon élő állatok sorsára is.

Molnár Sándor

Fotó: Molnár Sándor/Napló

Ennek jegyében idén is számos költőodút helyeztek el a nagyobb méretű fákon a Veszprémi Állatkert Fejes-völgyi részén. Az akció során figyelembe vették Liker András professzor és Csizmadia Károly zoopedagógus szakmai útmutatásait is.

Liker András, Csizmadia Károly és Török László állatkert-igazgató a költőodúkkal Fotó: Molnár Sándor/Napló

Bár az állatkert már öt hónapja zárva tart, idén sem szerették volna, hogy elmaradjon a már hagyományos odúkihelyezési akció, amellyel az állandóan itt lakó, a költözésből visszatérő vagy új „honfoglaló”, illetve a környékről belátogató madaraknak segítenek.

A Veszprémi Állatkert már egy évtizede együttműködik a Pannon Egyetemmel a madárvédelem kapcsán, ezért természetes volt, hogy most is kikérték Liker András egyetemi tanár véleményét a madárodúk kihelyezésekor.

Fotó: Molnár Sándor/Napló

Legnagyobb számban „B” típusú odúkat helyeztek el a fákon, amelyeket főleg a széncinegék, a csúszkák, a háziverebek és a légykapók használnak. A szűkebb nyílással rendelkező odúkba a kisebb barát-, illetve kék cinegék költöznek, míg a legnagyobb méretű odúkat a seregélyek használják az állatkert területén – tudtuk meg a Pannon Egyetem professzorától, akinek vezetésével ökológiai kutatásokat is végeznek a hallgatók Veszprémben, a mérnöki kar természettudományi központjában.

Csizmadia Károly zoopedagógus elmondta, hogy az állatkert környezete, a növénytakarójával, szikláival, lejtőivel kiválóan alkalmas madárélőhelynek, hiszen itt mindenféle erőforrás a rendelkezésükre áll: vannak búvóhelyek, ivóhelyek és költőhelyek is, és az utóbbi 10 évben mintegy hat-hétezer cserjét, fát ültettek el, ami tovább bővítette a lehetőségeket. Ezeknek köszönhetően nagyon gazdag az állatkert madárfaunája, és így az oktatóházba járó gyerekek közvetlenül megtapasztalhatják a madarak viselkedését. A tanodából kilépve pedig játékos formában ismerkedhetnek meg például az állatok hangjával.

Fotó: Molnár Sándor/Napló

Karcsi bácsi örömmel mesélte el, hogy a gyerekek az oroszlán bőgése és az elefánt trombitálása mellett már felismerik a fekete- vagy sárgarigó, illetve a szajkó hangját is.

– A legfontosabb az, hogy a gyerekek természetérzékenyebbé válnak. Megszeretik, megismerik a természetet, és közülük nagyon sokan majd átörökítik ezt a szemléletet a saját gyerekeikre is – fogalmazott a zoopedagógus.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában