Horgolt játékok és szundikendők kerülnek ki a Káposznyák Viktória kezei közül

Káposznyák Viktória, a Tarkaplacc alapítója szerint ez a kreativitásnak egy másik oldala, melyet otthonról is tud csinálni. Viktória horgolt játékokat készít: csörgőket, szundikendőket.

– Mindent extra biztonságosra csinálok! Lehet látni, hogy egy műanyag szem van bennük, ami abszolút biztonságos, a kicsik nem tudják kiszedni – magyarázza. – A legfontosabb számomra az, hogy minőségi, strapabíró játékokat készítsek. Van olyan játék, ami már hét éve elkísér egy gyereket.

Viktória mindent a YouTube-ról tanult, igaz, volt egy kis motivációja, mert a nagyanyja horgolt, de ő a klasszikus, „régies” vonalat viszi.

– Én nem készítek angyalkát, terítőt, semmi ilyesmit – tudjuk meg tőle. – Amikor elkezdtem csinálni, akkor itthon ennek még nem volt nagy divatja. Kezdetben angol videókat néztem, majd itthon is egyre többen belevágtak, így mára nagyon komoly segítségük van azoknak, akik most szeretnék elkezdeni a horgolást, hiszen vannak magyar nyelvű videók és oldalak vagy tanfolyamok.

Kiderül az is, hogy a legnehezebb munka számára, ha autót kérnek tőle, ami a formája miatt nehéz. Nem is igazán szereti ezt a feladatot, mert teljesen szögleteset nem tud készíteni, csak ha az kartonra van felhúzva.

– Akkor azonban nem lehet mosni, és kisgyereknek sem adhatom oda – mondja Viktória. – A legérdekesebb eddigi kérés az volt, amikor egy Willendorfi Vénusz-szobrot kellett készítenem. Az nagyon meglepő kérés volt.

Kérdésemre, hogy miért és hogyan jött a váltás az életében, úgy felel: dolgozott marketingesként irodában, és nem szerette azt a fajta kötöttséget, ami azzal járt, hogy reggel nyolc órától délután négyig akkor is bent kellett lennie az irodában, ha nem volt munka.

– Nem haladtam mással, így az akkor mellékállásban lévő Tarkaplaccal sem, ezért elkezdtem azon gondolkodni, hogy jó lenne itthonról dolgozni. Ha hajnalban, akkor hajnalban, ha éjszaka, akkor éjszaka – mondja Viktória, aki azóta már boldog édesanya, és a kicsi mellett most arra is van ideje, hogy este egy órát horgoljon, vagy éppen egy-két sort be tudjon fejezni, de persze közel sem tud annyit dolgozni, mint előtte.

– Előtte volt, hogy tizenhat órákat dolgoztam – derül ki. – Ez egy monoton munka, amit én szeretek, mert meditatív jellegű dolog számomra, igazi kikapcsolódás, főleg most, a kisgyermek mellett. Most raktárra horgolok, de egy-két hónapon belül szerintem újra fogok tudni a webshopra is horgolni.

Viktóriáék a karantén előtt ki tudtak menni vásárokra, ahol sokszor olyanok is odamentek hozzá, akik csak a horgolásról akartak beszélgetni.

– Az nagyon jó érzés. Ez most az online térben zajlik, ott cserélünk tapasztalatot. Vannak nagy facebookos csoportok, sok taggal, ott nehéz emberi kapcsolatokat kiépíteni – fogalmaz.

Hogy mi lesz, mondjuk mindezzel öt év múlva? Mint elhangzik, nagyon szeretné, hogy megmaradjon, legyen. Tervezi, hogy más irányba is elindul, tanfolyamot indítana, ám ahhoz kell majd például egy alkalmas hely.

– A másik, hogy magyar nyelven szeretnék mintákat írni. Ez fontos számomra – mondja búcsúzóul.