Mi lesz a Földdel, ha eltűnnek az élőhelyek?

Molnár Gábor ügyvezető igazgató köszöntőjében kifejtette, a Földünket fenyegető környezeti problémák iránt egyre fogékonyabbakká váltunk, a gyermekektől a felnőttekig minden korosztály ismeri a globális változások jelentőségét. A találkozó célja, hogy felhívja a figyelmet a személyes érintettségre, a klímaváltozásra, a természeti erőforrások csökkenésére, az ökoszisztémák sérülékenységére.

A bevezető után Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke kifejtette, a fejlődés akkor fenntartható, ha minden ember úgy él, hogy körülötte az összes élőlény ki tudja elégíteni a szükségleteit. Sajnos már több helyen, így akár a szomszédban, az utca túloldalán, a város szélén vagy a Föld másik részén élnek olyan emberek, élőlények, akik nem tudják fedezni a szükségleteiket. Ami a többi élőlényt illeti, lassan nem lesz táplálék a madaraknak, nem lesz olyan fa, amelybe be tudnának költözni, vagy fészket raknának, eltűnnek a csimpánzok élőhelyei, a jegesmedvék jégtáblái, a tiszai cianidszennyezés tönkretette sok élőlény életterét.

Felvetette, tudunk-e olyan lépéseket tenni az életünkben, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják, és hogyan élhetnénk harmóniában a bolygóval? Példaként említette a komposztálást, ha minősített, illetve helyi gazdaságból vásárolunk élelmiszert, ha összegyűjtjük az esővizet.

A Föld állapotát, ami sajnos romlik, meghatározza a környezetszennyezés, így az, hogy mennyit közlekedünk, milyen a háztartásunk, a településünk környezete, infrastruktúrája, milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe. Fontosak az egyéni döntések is, hogy az ember mit tanul, milyen körülményeket alakít ki maga körül. Alapvető az értékrend, hogy számunkra milyen ismeretek a lényegesek, milyen a hitünk, viselkedésünk.

A jelenlegi járványos időszakban fókuszba került az egészség, ezért hoztunk különféle döntéseket, máshogyan élünk, közlekedünk, más szolgáltatásokat veszünk igénybe. A járvány miatt sokkal kevesebben autózunk, a repülőgép-forgalom szinte leállt, sokat vagyunk otthon. Csökkent a szén-dioxid-kibocsátás a Földön, és sokkal tisztább lett a levegő, jelentősen csökkent a zaj- és fényszennyezés is, Velencében például megtisztultak a csatornák.

Szalay Tímea szerint a jövőt tekintve mindenkinek van feladata. Egy országos kutatással érvelt, mely arra keresi a választ, az ember milyen világban szeretne élni. A válaszokból kiderült, a harmonikus élethez jó kapcsolatok kellenek, saját magunkkal, egymással és a természettel.

- A jó kapcsolat pedig maga a szeretet, amikor a másikat előtérbe helyezzük a saját érdekünkkel szemben, amikor meg tudjuk látni a másik szükségletét, és arra tudunk választ adni a saját igényeink helyett. Amikor oda tudunk állni, segíteni a bajbajutottakon, és jóindulattal törődni velük.

Az előadó szerint a fenntartható fejlődés a szeretetkapcsolataink minőségén alapul, amit egy hasonlattal magyarázott. Ha egy kerékpár alkatrészei jól illeszkednek egymáshoz, és arra a teljes élővilággal együtt fel tudunk ülni, akkor képesek leszünk haladni egy szebb jövő, a fenntartható fejlődés irányába.

- Semmi sem győz meg, csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet – zárta előadását a környezetvédő.