Hogyan pótolható a D-vitamin, ha már nem süt a nap?

A nyár végével újra felmerül a kérdés, hogy a mesterséges kémiai készítményeken, táplálékkiegészítőkön kívül hogyan pótolható a D-vitamin. Habár a probléma ezen készítményekkel orvosolható, a legtermészetesebb megoldás az volna, ha a szervezet maga állítaná elő az optimális működéséhez elengedhetetlen vegyületet. Akár a napfény vagy a szoláriumozás generálta UVB-sugárzás által, amely köztudottan elősegíti a D-vitamin termelődését. Utóbbi szolgáltatás télen-nyáron, időjárástól függetlenül is elérhető. A hatósági előírások betartásával, megfelelő fertőtlenítéssel a szoláriumszolgáltatás igénybevétele a jelenlegi járványhelyzet ellenére sem korlátozott, semmi nem állhatja útját a rendszeres barnulásnak.

Életünk legnagyobb részét a természettől eltávolodva, zárt épületekben töltjük. Szervezetünk ki van éhezve a fényre, és mint ismert, az UV-fény pozitív hatással van számos élettani folyamatra, kezdve a D-vitamin-termeléstől az emberek hangulatának, közérzetének javításáig. A legjobb természetes UV-fényforrás a Nap, azonban a napozás során is körültekintően kell eljárni. Sajnos sokan esnek abba a hibába, hogy az egész heti munka, bezártság után a hétvégét vagy a szabadságot kihasználva „kiszabadulnak” a természetbe, és fehér bőrrel akár órákat töltenek el a napon, sokszor még a fényvédő készítmények használatáról is elfeledkezve. A bőr ilyen hirtelen és nagy mennyiségű UV-dózishoz nincs hozzászokva, ezért hirtelen egy olyan sokkhatás éri, amellyel a pozitív élettani hatásokat nem sikerül elérni, ellenben komoly károsodás érheti a bőrt. Felmerül a bőrbetegségek kockázata, az idő előtti bőröregedés, ráncosodás, illetve a kiszáradás, repedezés lehetősége. A szoláriumhasználat nem tudja pótolni a szabadban töltött időt, a természetes napfényt, de ez egyben előnyt is jelent abból a szempontból, hogy egész évben ugyanaz az UV-fénydózis éri az egyenletes, ragyogó barnaságra vágyókat. A hatósági előírások szigorúan meghatározzák a szoláriumok által kibocsátott UV-fény maximális erősségét. Ezért bőrtípustól függően mindenki részére egyedi, biztonságos napozási idő alkalmazható, és amiatt sem kell aggódni, hogy nyoma marad a bikininek vagy a fürdőnadrágnak.

A szoláriumszalonok a koronavírus miatti bizonytalanság időszakában még nagyobb hangsúlyt fektetnek vendégeik kényelmére és biztonságára. Minden felületet fertőtlenítenek, beleértve a falakat és bármit, amivel a vendég érintkezhet. Számos szalonban az éjszakai, ózonos fertőtlenítést alkalmazzák, valamint gondoskodtak róla, hogy mindenhol legyen lehetőség érintésmentesen igénybe venni a szolgáltatásokat. Egyes szalonokban a fekvő szoláriumokban fóliát helyeznek a plexire, így nem érintkezik a vendég az amúgy tökéletesen fertőtlenített felülettel. Saját fóliára fekszenek, melyet a használat után lecserélnek.

Az álló gépekben csak a fogantyú megfogása lehetséges, továbbá a talpak érintkeznek a gép aljával. Aki viszont ezt sem szeretné, az a recepción jelezheti, hogy ő a fóliázható szoláriumot szeretné használni.

A standupos Orosz György előadásaiból sokat okulhatunk, ami a „Mit ne csinálj a szoláriumban?” kérdés megválaszolását illeti. A népszerű humorista már többször megosztotta a közönséggel vicces tapasztalatait élete valószínűleg első szoláriumi élményéről. Először a fekvő szoláriummal gyűlt meg a baja, mert a gép végén lévő szűk lyukban próbált belebújni a gépbe, aztán az állóban járt kellemetlenül, amikor a rossz testtartása miatt balesetet szenvedett. Egy másik alkalommal pedig a gép ventilátora szó szerint bedarálta a rossz helyre dobott alsónadrágját.

De nemcsak vele történnek hasonló melléfogások. Egy esetben például a szoláriumgép előtti kis szőnyegre panaszkodott egy vendég, és annak kicserélését javasolta, mondván, kényelmetlen rajta feküdni barnulás közben. Szintén megtörtént, hogy olyan eszközt kértek az egyik recepcióstól, ami megkönnyíti a felmászást, mert a lecsukott gép tetején szerettek volna szert tenni az áhított barnaságra.