Múltidéző sétán elevenítették fel Veszprém és a Cholnoky család kapcsolatát

Több életet is végigélhetnénk, mire igazán megismerhetnénk a várost; egy adott ponton megállva, milyen környezet, kik vennének bennünket körül a múló idő különböző pillanataiban. Az idősáv, amelynek „tartozékait” Rybár Olivér sorolja, 1836–1941, ebben a bő száz évben próbálunk betekinteni a kiterjedt Cholnoky család életébe.

Ha nem záróra után érkezünk, érdemes a sétát a Tűztorony alatti pantheonnál kezdeni, ahol a három Cholnoky fivér, Viktor, Jenő és László kapott márványtáblát.

A legendárium szerint a családfa egészen Hunyadi Jánosig vezethető vissza, ő adományozta az erdélyi birtokot, amely révén felvették a Csolnakosi nevet. A családi szóbeszédből úgy tudni, Magyarországon tőlük származik a Cholnoky családnév, amit a név különböző viselői hol Csolnokynak, hol Cholnokynak írtak. Annyi bizonyos, hogy létezik egy nemeslevél 1625-ből, amit Cholnok István nevére állítottak ki, bár a vele való kapcsolat nem bizonyítható, de 1678-tól dokumentálható a család Magyarországon egy kecskeméti iparoscsalád képében. Hogy Veszprémhez is közeledjünk, az 1850-es évek második felében itt hunyt el Csolnoky Antal.

Lefelé sétálva a várból, az 1. számú ház falán látható Várnagy Ildikó alkotása a kicsapongó, önpusztító életet élt, és fiatalon meghalt író emlékére. Cholnoky Viktor a várba, a pia­rista gimnáziumba járt, jogi pályára készült. Füstkarikák címmel Veszprémben jelent meg első novelláskötete. Miután felhagyott az egyetemmel, visszajött a városba, folyóiratokat indított. Bátyjával, Jenővel, a későbbi tudóssal abba az általános iskolába járt, ami a mai Ipartestület-ház elődjeként működött.

Az Óváros térről lejutva a Kossuth utcára, annak bal oldalán, a „nevenincs” lépcső melletti kétemeletes, sárga ház elődjében, az úgynevezett Simoga-házban lakott Csolnoky László ügyvéd a családjával. Az édesapa (aki a Kir. Magyar Természettudományi Társulat tagja volt) hatalmas könyvtára, a ház a református templomig nyúló telekkel, a Benedek-hegy, a Séd, Jenőben már kisgyerekként kibontakoztatta a természettudományos érdeklődést, megalapozva a későbbi elismert tudós életpályáját. Nevezetes hely a mostani telekhatár fölötti Festő utca. Alsó végén volt az utcában lakó kékfestő vízlelőhelye (hiszen az Ördögárokban vagyunk), ha dolgozott a mester, a környező kutakból is eltűnt a víz. Érdekesség még, hogy ennél a kékfestőnél tanult a későbbi iparművész, Bódi Irén is.

Megállunk a közeli Kopácsi téren is; hajdanán itt borpiac, majd fapiac volt. A tér házaiban református törvényszéki bírók laktak az általunk vizsgált korban, például a Bem utca – Kopácsi tér sarkon lévő, ma zöld színű épületben élt Berky Károly ügyvéd feleségével, Csolnoky Ilonával, Duci nénivel. Mivel egyetlen gyermekük csecsemőkorában meghalt, a Cholnoky gyerekeknek jelentettek menedéket a felelősségre vonás elől, dédelgetést, finom ebédeket.

A Bem utca 1. volt az első Csolnoky-ház Veszprémben; a városba költöző orvos, seborvos, bába, id. Csolnoky Ferenc első lakása. Itt nőttek fel gyerekei: László, Ilona, István és a kórház névadója, Ferenc. A Bem utca–Szent Anna tér sarkon álló „hímzett” házban a város akkori alpolgármestere lakott feleségével, Cholnoky Gabriellával, aki egy másik Cholnoky-ágból származott. Érdemes kicsit körülnézni az aszfaltozott Bem utcán, ami vizsgált korunkban a vásártérre (mai Óváros tér) vezető út volt. Nagyon lejtős (a mai Dózsa György út szintje ennél lényegesen magasabban van), a macskaköveken csúsztak a kocsikerekek, a lópatkók, kiabáltak a kocsisok, akik faékekkel próbálták megállítani a lovas kocsikat, szekereket. A fuvarozókat segítő szolgáltatatók (bognár, kovács, kapcás, bába) éltek az utca két oldalán.

A Toborzó utca végén, a Padányi-iskola mellett állt Csolnoky Ferenc háza (ma szálloda). Ferenc orvos igazgató, a püspök orvosa, kanonokok bizalmasa volt, de fontos szerepet játszott Veszprém közéletében is. Például a szerzetes Bolgár Mihállyal együtt szívügyüknek tartották a vízellátást, a csatornázást. Többi testvérével együtt itt nőtt fel Cholnoky Viktor. A házat a századfordulón elvesztette a család.

Következő „beszélőpontunk” a Virág utcában van. Itt, a mai Átrium üzletház helyén állt Csolnoky László ügyvéd ötszobás polgári háza.

Az U alakú épület udvara és nappalija közismert hely volt. Itt született Cholnoky László író, aki regényeket, novellákat írt.

Sétánk utolsó állomása a Kossuth utca 7. számú épület, ami rövid ideig a család albérlete volt. Itt született Jenő, Viktor és Móric, aki kiskorában meghalt. A történelem furcsa összecsengése, hogy 1853-ban ugyanebbe a házba hozta a gólya azt a Simonyi Zsigmondot, akinek tankönyveiből tanultak a Cholnoky gyerekek piarista gimnazista korukban.

Egyébként ezt a házat „ménkűfogó” háznak is nevezték, mert tetejére szerelték fel Veszprém első villámhárítóját. Cholnoky Jenő szülőházától néhány épülettel feljebb volt található az úgynevezett Tripammer-ház, melyben öccse, Cholnoky Ferenc, a későbbi pécsi orvos született.

Ebben az időben utcájuk, a Kossuth utca Veszprém fő közlekedési útja volt, két oldalán klasszicista stílusú kereskedőházakkal.

A városban 1940-ig éltek Cholnoky nevű polgárok (később már „csak” az oldalági leszármazottak). Kiemelkedően tehetséges emberek, de pár önsorsrontó, élhetetlen is, ahogyan az más vezetéknevű honfitársaink körében is előfordul. Hogy a Cholnokyak mit hagytak ránk, mai utódokra, megtudható egy hamarosan megjelenő kötetből („A Cholnoky család története”).