Izgalmas és összetett a múzeumpedagógus munkája

A sikerélményt próbálja erősíteni

Sokunk azt gondolhatja, hogy a betanult szöveget ismételgeti az újabb és újabb látogatócsoportoknak, de ennél a feladat sokkal összetettebb. Király Andrással, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum múzeumpedagógusával beszélgettünk hivatásáról.

Gyerekzsivaj és csillogó tekintetek vették körül Király András múzeumpedagógust, amikor egy honismereti óra keretében mutatta be a diákoknak Az Év Tájháza címet viselő Bakonyi Házat. Előkerültek már-már elfeledett háztartási eszközök, amelyeket a múzeumpedagógus segítségével ki is próbálhattak a kicsik. Ha egy-egy kérdésre jól tudtak válaszolni, nagy zsibongásban törtek ki. Ezt a sikerélményt próbálja erősíteni András a foglalkozásai során.

– Az nagyon fontos, hogy a gyerekek ne csak egy száraz előadást hallgassanak, hanem kapjanak kérdéseket, feladatokat is, ez a célunk minden foglalkozáson. Az a lényeg, hogy ne frontális jelleggel oktassunk, hanem legyen benne valami pluszérték is. Nemcsak a Bakonyi Háznál, hanem akár a várbörtönnél is ez a cél, illetve azoknál a foglalkozásoknál ez még jobban előtérbe kerül, amiket bőröndmúzeumként ki tudunk vinni. Több olyan, főleg néprajzi foglalkozásunk van, amikkel iskolákat, intézményeket, kollégiumokat tudunk meglátogatni – mesélte Király András.

„Kilencven százalékban gyerekeknek mesélek”

A Laczkó Dezső Múzeum munkatársának történelem szakos és múzeumpedagógus diplomája van, a huszadik századi magyar történelem a szakterülete. Még a diplomája megszerzése előtt a múzeumhoz került, több mint tíz évvel ezelőtt.

– Amikor Baláca még a mi intézményünkhöz tartozott, azt is nagyon szerettem, pont azért, amiért a Bakonyi Házat is. Nem merev a struktúrája, mint egy hagyományosan vett múzeumnak. A gyerekek másképp érzik magukat egy ilyen térben.

Felnőttekkel tárlatvezetéseken kerül kapcsolatba a szakember, elmondása szerint sokszor oda kell figyelnie arra, hogy ne gyermeknyelven szóljon a vendégekhez. – Ez a rutin. Kilencven százalékban gyerekeknek mesélek, és egyértelműen az is áll hozzám közelebb. A kicsikkel lehet interaktívan beszélgetni, sokat kérdezek, nagy hangsúlyt helyezek a párbeszédekre. Gimisekkel ez nagyon jól működik – tette hozzá Király András.

Véleménye szerint nehezen érnek el a múzeumba az iskolák, bár szeretnének többször is menni. Nyilván az anyagi és tanórai keretek is befolyásolják, hiszen nagyon feszített tanrendben tanulnak a gyerekek, és az óracserék sokszor szinte megoldhatatlan feladatnak látszanak. – Ezt ellensúlyozza valamelyest a bőröndmúzeum, Pápakovácsitól Balatonalmádiig sokfelé járunk a megyében, és ilyenkor nemcsak egy foglalkozást tartunk, hanem akár négyet is egy-egy iskolában.

Erősödik a nyitott, rugalmas hozzáállás

Az, hogy mi a hivatásának a varázsa, nehezen tudta szavakba önteni. Az információ átadása, az oktatás is fontos része a munkájának, mégis inkább a közösségi élményre, a beszélgetésre, a játékra kell helyezni a hangsúlyt, elmondása szerint. – Amikor valaki eljön nyáron például a Bakonyi Házba egy tábor alkalmával, vagy a családjával, aztán visszatér hozzánk év közben mondjuk az osztályával, és tudja a kérdéseimre a választ, az nemcsak neki, hanem nekem is hatalmas sikerélmény. Nemcsak a tudást, de az élményt, az érdeklődést is átragasztottam arra a gyerekre, és talán évek múlva is szeretettel fog gondolni a múzeumra és a foglalkozásra, amin részt vett – tette hozzá Király András.

– Minden kiállításnál, minden előadásnál valami mást kell hozzátennem, hogy mindig izgalmas tudjon maradni. Talán ez a legfontosabb a munkámban, hogy szeretettel végzem, és ezt a lelkesedést és szeretetet átadhatom a fiatal generációnak.

A Laczkó Dezső Múzeum kollégája szerint ez a nyitott, rugalmas hozzáállás Péterváry-Szanyi Brigitta igazgatása alatt még inkább erősödik, nemcsak a múzeumpedagógiában, de a múzeum többi szegmensében is. Király András minden korcsoporttal megtalálja a közös hangot, elmondása szerint olyan erős pozitív energiák érik, amiket nehéz szavakba foglalni.