Autóvezetés különleges körülmények között – Jó tanácsok egy tapasztalt pilótától

Horváth Sándor rendészeti szakember, egykori békefenntartó, jelenleg a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági tanácsadója, a Túlélés – Fókuszban a biztonság című könyv szerzője a témában szerzett tapasztalatairól beszélt.

– A terepen történő biztonságos vezetésnek fontos feltétele, hogy jó legyen a tapadás, vagyis a kerekek ugyanolyan sebességgel mozogjanak, mint az autó – szögezi le Sándor. Hirtelen fékezésnél vagy túl nagy gázadásnál megszakad a kapcsolat a kerekek és a talaj között. A helyes eljárás az egyenletes lassítás és gyorsítás.

A szakember az elsők között ezt tanulta meg például Angolában vagy Kambodzsában, hogy mindig figyelembe kell venni az út minőségét, amin halad. Missziós területeken gyakran előfordult, hogy csak földutakon tudott közlekedni.

– Laza, kavicsos felületen a tökéletes tapadás szinte lehetetlen, míg puha útfelületen a nagy súlyú autó megsüllyedhet. A missziókban gyakran előfordult, hogy kisebb folyón, sáros folyómedren, esetleg homokpadon kellett átkelni. Ilyenkor jól jött a csörlő és a homokvas, amely hídként is hasznos lehet.

Trópusi esőzések során a nagy sebességgel haladó autó kerekeinek tapadása csökken a vizes úton, így nagyobb féktávolságra van szükség. Ilyenkor vékony „vízfilm” alakulhat ki az út és a kerekek között, és azok néhol már-már nem is érintkeznek az úttesttel.

– A poros, piszkos utakon a kezdődő eső is komoly veszélyeket rejthet magában, ugyanis a por az esővel keveredve vékony, nyálkás elegyet képez, megnehezítve a közlekedést. Senki se feledje, hogy a nedves úton a féktávolság minimum megduplázódik!

Az esti órákban, sötétedés után, de különösen éjszaka a legtöbb misszió belső szabályzata értelmében tilos útra kelni. Ezt a szabályt a felesleges kockázatok kizárása érdekében hozták. Amennyiben a körülmények mégis megkövetelnék extrém körülmények között is a sötétedés utáni, vagy csökkent látási viszonyok közötti vezetést, Horváth Sándor az alábbiakat taná- csolja:

– A fényszórók és a lámpák, az üvegfelületek kívül-belül jó állapotban legyenek. Speciális helyzetben mérlegeljük, hogy kell-e használni fényálcázót, éjjellátó berendezést, álcázott helyzetjelző fényt vagy fluoreszkáló rudat, fényvisszaverő matricát. A menetsebességet a látási és útviszonyoknak, valamint a terület veszélyességi fokozatának, a forgalom nagyságának megfelelően válasszuk meg!

Persze a legjobb nem menni olyan helyre, ahol tanácsos álcázni a járművet. De sokan vágynak például arra, hogy megtapasztalják a sivatagi körülményeket.

– Széles abroncsok számára ez az ideális környezet. A gumiabroncsokban levő alacsony nyomás növeli a jármű talajfekvését és a vonóerőt. Használjuk az összkerék-meghajtást, ugyanis nehéz a süppedős homokban elindulni! Induláskor kerüljük el a kerekek kipörgését: ha ez mégis bekövetkezik, lassan tolassunk hátra saját keréknyomában, vagy használjunk homokvasakat, lábszőnyeget vagy bármi hasonlót.

A homokdűnéken mindig orral lefelé parkoljunk! Sokfajta homok létezik, ezért ne általánosítsunk: ki kell tapasztalni az adott homok sajátosságait. Ha nem akarjuk, hogy az autó „leüljön”, magasabb sebességfokozatban kell vezetni! Ne feledjük, a homok felszívja az erőt! Lassan, de egyenletesen gyorsuljunk, gyengéden kezelve a féket, és próbáljunk nagy ívben kanyarodni: a kipörgő kerék nyomban beássa magát!

Leggyakrabban a köves, sziklás területen való vezetés során sérül meg a jármű, de a legszebb, legizgalmasabb helyeket gyakran csak ilyen viszonyok között lehet megközelíteni.

– Ilyenkor fontos ismerni a jármű földtől való magasságát. Tudni kell, hol vannak az alacsonyan lógó részek. A magas oldalfalú abroncsok a leginkább alkalmasak ilyen környezetben. A levegőnyomás alacsonyabbra állítása a járműnek nagyobb talajkapcsolatot biztosít és csökkenti a defekt lehetőségét. Az alváz sérüléseinek elkerülése érdekében a nagyobb köveken inkább hajtsunk át, az akadályokat soha ne vegyük a kerekek közé!

A sár ugyancsak sok veszély hordozója lehet.

– Nem mindegy, milyen mélyen van átázva a föld. A vékony sárréteg viselkedhet úgy, hogy olyan rajta autózni, mint a jégen, míg az átázott föld lehet olyan, mintha homokban vezetnénk. Azt se feledjük, hogy a sár veszélyes dolgokat is eltakarhat.

Horváth Sándor azt tanácsolja, hogy extrém helyzetben autónk vontatókötelét előre szereljük fel, nehogy később a sárban kelljen megtenni ugyanezt.