Négy keréken hegyen, sivatagban

2019.11.24. 07:00

Autóvezetés különleges körülmények között – Jó tanácsok egy tapasztalt pilótától

Ilyenkor aki megteheti, hosszabb-rövidebb időt olyan helyen tölt, ahol a hideget még hírből sem ismerik. Sokan utaznak a trópusokra, távoli szigetekre, sivatagos tájakra, s egyre többen választanak olyan helyszínt, amely különlegesnek számít. Az extrém helyzet pedig extrém felkészültséget kíván, egyebek mellett az autóvezetésben is.

NA

Horváth Sándor komoly gyakorlatot szerzett extrém, veszélyes viszonyok között

Forrás: Családi archívum

Horváth Sándor rendészeti szakember, egykori békefenntartó, jelenleg a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági tanácsadója, a Túlélés – Fókuszban a biztonság című könyv szerzője a témában szerzett tapasztalatairól beszélt.

– A terepen történő biztonságos vezetésnek fontos feltétele, hogy jó legyen a tapadás, vagyis a kerekek ugyanolyan sebességgel mozogjanak, mint az autó – szögezi le Sándor. Hirtelen fékezésnél vagy túl nagy gázadásnál megszakad a kapcsolat a kerekek és a talaj között. A helyes eljárás az egyenletes lassítás és gyorsítás.

A szakember az elsők között ezt tanulta meg például Angolában vagy Kambodzsában, hogy mindig figyelembe kell venni az út minőségét, amin halad. Missziós területeken gyakran előfordult, hogy csak földutakon tudott közlekedni.

Angolában gyakran folyómederben is autózniuk kellett, ami fokozott óvatosságot kívánt Fotó: Családi archívum

– Laza, kavicsos felületen a tökéletes tapadás szinte lehetetlen, míg puha útfelületen a nagy súlyú autó megsüllyedhet. A missziókban gyakran előfordult, hogy kisebb folyón, sáros folyómedren, esetleg homokpadon kellett átkelni. Ilyenkor jól jött a csörlő és a homokvas, amely hídként is hasznos lehet.

Trópusi esőzések során a nagy sebességgel haladó autó kerekeinek tapadása csökken a vizes úton, így nagyobb féktávolságra van szükség. Ilyenkor vékony „vízfilm” alakulhat ki az út és a kerekek között, és azok néhol már-már nem is érintkeznek az úttesttel.

– A poros, piszkos utakon a kezdődő eső is komoly veszélyeket rejthet magában, ugyanis a por az esővel keveredve vékony, nyálkás elegyet képez, megnehezítve a közlekedést. Senki se feledje, hogy a nedves úton a féktávolság minimum megduplázódik!

Az esti órákban, sötétedés után, de különösen éjszaka a legtöbb misszió belső szabályzata értelmében tilos útra kelni. Ezt a szabályt a felesleges kockázatok kizárása érdekében hozták. Amennyiben a körülmények mégis megkövetelnék extrém körülmények között is a sötétedés utáni, vagy csökkent látási viszonyok közötti vezetést, Horváth Sándor az alábbiakat taná- csolja:

– A fényszórók és a lámpák, az üvegfelületek kívül-belül jó állapotban legyenek. Speciális helyzetben mérlegeljük, hogy kell-e használni fényálcázót, éjjellátó berendezést, álcázott helyzetjelző fényt vagy fluoreszkáló rudat, fényvisszaverő matricát. A menetsebességet a látási és útviszonyoknak, valamint a terület veszélyességi fokozatának, a forgalom nagyságának megfelelően válasszuk meg!

Persze a legjobb nem menni olyan helyre, ahol tanácsos álcázni a járművet. De sokan vágynak például arra, hogy megtapasztalják a sivatagi körülményeket.

– Széles abroncsok számára ez az ideális környezet. A gumiabroncsokban levő alacsony nyomás növeli a jármű talajfekvését és a vonóerőt. Használjuk az összkerék-meghajtást, ugyanis nehéz a süppedős homokban elindulni! Induláskor kerüljük el a kerekek kipörgését: ha ez mégis bekövetkezik, lassan tolassunk hátra saját keréknyomában, vagy használjunk homokvasakat, lábszőnyeget vagy bármi hasonlót.

A homokdűnéken mindig orral lefelé parkoljunk! Sokfajta homok létezik, ezért ne általánosítsunk: ki kell tapasztalni az adott homok sajátosságait. Ha nem akarjuk, hogy az autó „leüljön”, magasabb sebességfokozatban kell vezetni! Ne feledjük, a homok felszívja az erőt! Lassan, de egyenletesen gyorsuljunk, gyengéden kezelve a féket, és próbáljunk nagy ívben kanyarodni: a kipörgő kerék nyomban beássa magát!

Horváth Sándor komoly gyakorlatot szerzett extrém, veszélyes viszonyok között
Fotó: Családi archívum

Leggyakrabban a köves, sziklás területen való vezetés során sérül meg a jármű, de a legszebb, legizgalmasabb helyeket gyakran csak ilyen viszonyok között lehet megközelíteni.

– Ilyenkor fontos ismerni a jármű földtől való magasságát. Tudni kell, hol vannak az alacsonyan lógó részek. A magas oldalfalú abroncsok a leginkább alkalmasak ilyen környezetben. A levegőnyomás alacsonyabbra állítása a járműnek nagyobb talajkapcsolatot biztosít és csökkenti a defekt lehetőségét. Az alváz sérüléseinek elkerülése érdekében a nagyobb köveken inkább hajtsunk át, az akadályokat soha ne vegyük a kerekek közé!

A sár ugyancsak sok veszély hordozója lehet.

– Nem mindegy, milyen mélyen van átázva a föld. A vékony sárréteg viselkedhet úgy, hogy olyan rajta autózni, mint a jégen, míg az átázott föld lehet olyan, mintha homokban vezetnénk. Azt se feledjük, hogy a sár veszélyes dolgokat is eltakarhat.

Horváth Sándor azt tanácsolja, hogy extrém helyzetben autónk vontatókötelét előre szereljük fel, nehogy később a sárban kelljen megtenni ugyanezt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában