Százkilencvennégy évvel ezelőtt indult a balatonfüredi Anna-bál

Hogyan is indult?

Az 1800-as években egyre nagyobb divatja lett a báloknak, összejöveteleknek. A fiatalok itt ismerkedhettek, táncolhattak egymással, természetesen a rokonok figyelő tekintete mellett. 1825-ben Szentgyörgyi Horváth Fülöp János döntött úgy, hogy bált rendez Krisztina lánya tiszteletére. Habár a hölgy öt keresztnévvel is rendelkezett, ezek közül egyik sem Anna volt. Az elnevezés valójában az időponthoz köthető, a bált hagyományosan mindig Anna nap környékén tartották. A helyszín eredetileg nem a ma ismert Anna Nagyszálló volt, hanem a Szívkórházzal szemben található Horváth-ház.

Az első bál jól sikerült, a hagyomány szerint Krisztina itt ismerkedett meg későbbi férjével is, egy évvel később össze is házasodtak. Sajnos a boldogság nem tartott sokáig, az ifjú feleség 1827-ben elhunyt, az özvegy Kiss Ernő altábornagy egyike volt az aradi vértanúknak.

Népszerű lett az Anna-bál

A füredi bál gyorsan belopta magát a magyarok szívébe. A korabeli hírességek és arisztokraták előszeretettel jelentek meg az eseményen, többek között Blaha Lujza, Vörösmarty Mihály és a Füredhez erősen kötődő Jókai Mór is a résztvevők között volt.

Harminchét év telt el, mire 1862-ben bevezették a mai napig legjobban várt elemet, a bálkirálynő választást. Az első hölgyet, akire a korona felkerült Kozma Irénnek hívták.

Ahogyan egyre inkább ismerté vált a bál, úgy növekedett a résztvevők és a programok száma is. Az 1877-es összejövetelen már ezernégyszáz fő jelent meg. Az 1900-as évek elején a bál előtt a fiatalok konfetti csatát rendezhettek, láthattak tűzijátékot majd bevonulva a terembe kezdődött el a zene és a tánc. Előfordult, hogy reggel hétig is mulattak.

Közbeszólt a történelem

Az első világháború kitörésének évében, 1914-ben elmaradt az Anna-bál. Hosszú szünet következett, egészen 1954-ig kellett várni a folytatásra. A hagyomány újraélesztését Zákonyi Ferenc, a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője indítványozta. Bálkirálynőt ekkor még nem választottak. Csak három évvel később, 1957-ben indult ismét verseny, ami Farkas Éva győzelmével zárult. Egészen a ’80-as évekig ez volt Magyarországon az egyetlen, országosan ismert szépségversenye.

Ha kicsit utánaszámolunk feltűnhet, hogy az Anna-bálok számozásánál azokat az éveket is figyelembe vették, amelyekben nem tartották meg az eseményt. Ezt az elődök iránti tiszteltből vezették be, így idén már az 194. alkalmat ünnepelhetjük.

Szívek és alma

A bálhoz több hagyomány is kötődik az egyik legismertebb a reformkorban bevezetett balatoni szívhalászat. Ennek során a fiatal lányok egy hajón vagy csónakon ülve egy kis háló segítségével kihalásznak egy faszívet, melyen a jövendőbelijük neve szerepel.

A „halászó” lányok közül kerül ki később a bál szépe. A bálkirálynő jutalma az Erisz-alma és egy Viktória-mintás herendi váza.

Az első udvarhölgy díja egy Rotschild, a másodiké egy Apponyi stílusú váza.

Tavaly készített interjúnkban a 2014-es Anna-bál szépével beszélgettünk, aki a Tündérszépek versenyzőinek is adott néhány tanácsot. Ezt ide kattintva olvashatja el >>>>

(Forrás: wikipedia.hu)