Európában egyedülálló templom a Bakony lábánál

Az Esterházy család tatai uradalmi levéltárában található egy költségkimutatás a gannai Szent Kereszt Felmagasztalása-plébániatemplom és az Esterházy-sírbolt építéséről. Ebből jól követhető az építkezés menete, mely 1812-ben az előkészítési munkákkal indult, majd 1813-ban következett a kivitelezés megkezdése. A munkákat Charles Moreau francia építész tervei alapján végezték Josef Czehmaister és Franz-Josef Engel építőmesterek segítségével, valamint Josef Klieber szobrász közreműködésével.

A felső templomteret 1816-ban szentelték fel, tehát ekkor már állt az épület, és a kupola is elkészült. Ettől kezdve itt tartották a miséket, igaz, ekkor még egy ideiglenes faoltár állt a templomban. A ma is látható márványoltárt csak évekkel később, 1821-ben helyezték el itt. Az altemplom felszentelése 1818-ban történt meg, lényegében ekkor fejeződött be az építkezés. Ismertek a ceremónia részletei is: Matarényi Gábor pápai főesperes, csóti plébános szentelte fel az épületet, mellette pedig jelen voltak a környékbeli plébánosok, a pápai Esterházy-uradalom vezető tisztségviselői, a pápai huszárezred tisztjei. Nagygannáról 225 lakos, Kisgannáról pedig 90 lakos látogatott el a jeles eseményre.

A plébániatemplom építészeti előképe a római Pantheon volt. Nem annak kicsinyített mása, de a hangsúlyos kupolaszerkezet, a kupola belső díszítőfestése – ami a Pantheon kupolájának a belső díszítését idézi – bizonyítja, hogy van köze egymáshoz a két épületnek. További érdekesség a kettős funkció, hiszen az épület plébániatemplom és családi temetkezőhely is egyben.

Az épület különlegessége, hogy Európában egyedülállónak számít az altemplom kerek oltárára helyezett kettős korpuszú kereszt. Így két irányba lehet misézni egyszerre: az élőkért és a halottakért. Emellett 1863-ban IX. Pius pápától a templom mindkét oltára kiváltságot kapott: mindazok, akiknek a lelki üdvéért misét mondtak ezeknél az oltároknál, teljes bűnbocsánatban részesültek.