A fiataloknak is fontos a nemzettudat fejlesztése

„A Nemzeti Örökség Intézetével (Nöri) és az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti identitását ápoló szervezetekkel működünk együtt annak érdekében, hogy kialakuljon a generációk közötti párbeszéd” – mondta Rácz Zsófia, a Miniszterelnökség fiatalokért felelős helyettes államtitkára Szeles Erika ápoló, ötvenhatos mártír halálának 65. évfordulóján a Fiumei sírkertben rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette: a kommunizmus elleni harc szimbolikus eseményének történelmi jelentőségét értik a fiatalok, a forma és a keret az, amelyben a generációk közti szakadék is megjelenik.

„Nekünk azért kell átélni a történelmi eseményeket, hogy megértsük a jelentőségét, amelyhez interakció szükséges”

– jelezte, majd megjegyezte: a tizenöt évesen elhunyt Szeles Erika személye azért is fontos, mert méltatlanul kevés olyan közterület van, amely női hősök nevét viseli. „A fiatalok akkor tudnak kötődni a magyar hősökhöz, ha érzelmileg közelebb hozzuk őket. Ebben a pedagógiának nagy szerepe van” – hangsúlyozta Rácz Zsófia.

Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója elmondta: rengeteget kell tenni azon fia­talok megszólítása érdekében, akiknek a családja nem szokott részt venni a hagyományos történelmi megemlékezéseken.

„A Szeles Erikáról készült kép bejárta a világot, neve viszont itthon sem lett ismert” – jelezte a főigazgató, aki felidézte: az ötvenhatos mártír Fiumei úti sírja romos állapotban volt, amelyet az intézet nemrég felújíttatott.

Székely Levente, a Mathias Corvinus Collegium műhelyvezetője ismertette: a Nézőpont Intézet a tehetségkutató intézettel közösen egy ezerfős minta alapján felmérést készített arról, hogy a 16–29 éves fiatalok hogyan viszonyulnak a nemzeti emlékezethez, ünne­peinkhez, a magyarságukhoz.

„A megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint van helye az identitás ápolásának, még az iskolákban is, nyolcvanhárom százalék pedig pontosan tudja, mi történt 1956 októberében” – közölte a műhelyvezető.

Arra is rámutatott, hogy a fiatalok többsége nyitott a megemlékezésre, az iskola az elsődleges szervező, amellyel a megemlékezés helyszínére ellátogatnak, de minden második fiatal a családjával vagy a barátaival vett részt megemlékezéseken, nyolcvan százalékuk járt már a magyar történelem fontos helyszínén.

„Fontos, hogy készüljenek történelmi alapú játékfilmek, amelyekkel bemutatják a magyar hőstetteket és közelebb hozzák a történelmi személyek sorsát”

– fogalmazott Székely Levente, majd arra is rámutatott, hogy a fia­talok fontosnak tartják a nemzettudat fejlesztését, az identitás ápolását pedig kifejezetten elengedhetetlennek érzik.

„Ismeretterjesztés és a történelmi emlékezet szempontjából az audiovizuális tartalmakat részesítik előnyben” – tette hozzá. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és az esemény fiatal látogatói ezt követően Szeles Erika felújított sírját látogatták meg, amelyre egy szál fehér rózsát helyeztek. A megemlékezést főhajtással zárták az ötvenhatos mártír előtt.

Tisztelgés az ifjú hős előtt

Szeles Erika 1941-ben született Budapesten, családja kommunista volt. Ennek ellenére belépett a felkelők csoportjába, megtanult fegyverrel bánni. A szovjet betörés hírére és barátai tanácsára letette a fegyvert, hogy később ápolóként csatlakozzon a Vöröskereszthez. Éppen egy sebesülthöz rohant, amikor egy szovjet katona nyakon lőtte. Nevét egy józsefvárosi köztér is viseli.