Dzsesszes átirat készült A kékszakállú herceg várából

– Kesselyák Gergely, a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója 2019-ben kért fel minket arra, készítsünk dzsesszátiratot a 2020-as rendezvényre Bartók egyetlen operájából. Rögtön igent mondtam, nem sejtve, milyen nehézségekkel jár ez – idézte fel a kezdeteket Sárik Péter.

Triójával (Sárik Péter – zongora; Fonay Tibor – nagybőgő; Gálfi Attila – dob) 2018-ban már készített dzsesszlemezt Bartók-művekből, ami tavaly Fonogram-díjat kapott mint az év jazz albuma. A fesztivál és ezzel együtt A kékszakállú bemutatója a járvány miatt elmaradt és a projekt egy időre leállt.

– A legnagyobb nehézséget az okozta a munka során, hogy egy opera dinamikája és előadásmódja nagyon más, mint a dzsesszes gondolkodás.

Először csak trió és két énekes felállásban gondolkodtam, végül kiegészültünk egy Fender zongorával, Hammond orgonával és a Budafoki Dohnányi Zenekar vonósaival. Hollerung Gábort, a zenekar vezetőjét régóta ismerem, maximálisan megbízom a szakértelmében, ezért kértem fel a közreműködésre – idézte fel Sárik Péter.

A zeneszerző szerint Bartók 110 éve írt operája örökérvényű,

kortól független problematikát dolgoz fel, egy nő és egy férfi félresiklott kapcsolatát.

– Számos értelmezése van Bartók operájának, a magam részéről a történetet egy tragikus végű játszmának látom két ember között. Kékszakállú reménnyel telve fogadja várába a fiatal és törékeny Juditot, akiben erősebb a kíváncsiság a szeretetnél, miközben a herceg a nőiséget, a gondoskodást várná el tőle. Judit mindent tudni akar a herceg múltjáról, de túl messzire megy és így szomorú vége lesz a történetnek – fejtette ki Sárik Péter.

A stúdiófelvételek tavasszal zajlottak, az utómunkálatok még tartanak. A darab két zongora kadenciabővüléssel az eredeti formában elhangzik, lényegi változtatás a mű tempóiban történt, és természetesen az eredeti hangszerelésben nem szereplő zongora, dob és jazz-bőgő alapjaiban változtatja meg a megszólalást. Bartók huszonhét fúvóshangszert írt az operába, ezek szerepét nagyrészt a Fender zongora vette át, de szükség volt a Hammond orgonára is.

– Fontos hangsúlyoznom, hogy nem átírtam a művet, hanem új formába öntöttem,

és természetesen, mivel dzsessz zenészek vagyunk, az eredeti zenei szöveten szinte folyamatos az improvizáció. Ettől hívhatjuk dzsesszfeldolgozásnak – tette hozzá.

Kékszakállú szerepében Cser Krisztián (basszus), Juditként Miksch Adrienn (drámai szoprán) hallható; őket Hollerung Gábor karmester választotta ki.

Sárik Péter kiemelte: az átirattal ugyanaz a céljuk, mint az X Bartók lemezükkel.

– Azok, akik nem hallgatnak komolyzenét és Bartók műveitől is idegenkednek, más köntösben és helyzetben talán megszeretik ezt a nem könnyű, de csodálatos világot. Bartók-lemezünk anyagát olyan helyeken és olyan közönség előtt adtuk elő, amely nem a komolyzenei koncertek közege.

A Kékszakállúhoz kapcsolódó lemez képi látványvilágát Gál Krisztián grafikusművész készítette, erre épül a leendő előadások képi világa is.

A kékszakállú herceg vára című dzsessz-opera CD az elképzelések szerint júliusban jelenik meg, tervezik, hogy később vinylen is kiadják. A lemez premierje június 8-án lesz a Bartók Rádióban, a mű élő bemutatója augusztus közepén a Zempléni Fesztiválon.

– Célom, hogy a darabot folyamatosan műsoron tartsuk Magyarországon és külföldön egyaránt – jegyezte meg végül a zeneszerző.